„Mindent az életből merítek.”
„A legmélyebb alázat a fák erezetének
a tiszteletben tartása.”
(Csomortáni Gál László)
Nem sokkal ezelőtt ért haza a normandiai Fécampból, ahol a Grand’ Voile Galériában – huszonöt év óta első magyarként – volt egyéni kiállítása, most pedig Székelyudvarhelyen nyílt nagyszabású tárlata. A csíksomlyói hegy lábánál élő Csomortáni Gál László a régi világ értékeit próbálja menteni: fára festett alkotásait az anyag természetes erezete ihleti. Régi bútordarabokat, ágytámlákat, ajtót, szekrényajtót, teknőt, fatálat és mindenféle évszázados deszkákat ment meg a tűz általi enyészettől a tovább éltetés céljával. Amikor láttam, hogy dobják ki a régi bútordarabokat, vagy ezeket a deszkákat tűzre vagdalják össze, úgy éreztem, ez nekem a hivatásom, én ezeket meg kell mentsem. Sőt, úgy kell megmenteni, hogy tovább éljenek. Mert ha én csak gyűjtögetem, az még nem mentés – vallja a székelyföldi képzőművész.
Igyekszik megszólaltatni is a fákat: próbálja kiszűrni a fa üzenetét, meghallani a ráolvasások dallamát, felidézni az archaikus imákat, amelyeket a deszkák használói egy életen át mormoltak. Így világlik át alkotásain Csíksomlyó és Kostelek ősi hitvilága. És tovább is megy ennél: leporolja, új értelmet ad a fáknak – egy senkiével nem összetéveszthető technikával.
A fa a legjobb barátja
Talán a szobrász múltamból is fakad az alkotásaim szokatlan formai megvalósítása, de ezek a több száz éves deszkák nem tűrnék meg a vésőt – mutatja a gyimesi gerendaházikóban kialakított, aprócska műtermében, Csíkcsomortánban. És ehhez a gondolathoz társul alkotásain a helyi gyógynövények használata, de fel-feltűnnek képein állati csontvázak, zsákvászon és ágyterítő, vagy akár az utca sarát is felkeni a fákra. A legmélyebb alázat a fák erezetének és a görcseiknek a tiszteletben tartása – magyarázza. – Olyan képzőművészet látomása él bennem, amely olyan szervesen alkot, ahogyan a Nap, az Idő, a Szél, a Tűz, a Víz és a teremtett világ minden hasonló megnyilvánulása, mert ezek a jövő képei számomra. A múltunk a jövőnk is.
Gyökerein keresztül a fa egy számunkra ismeretlen, sötét világot tár fel, olyan világot, ahonnan mi is érkeztünk, és ahová vissza fogunk térni, olyan világot, amelyet szívesen kiszorítunk a gondolatainkból.
Minden egyes fa a természet csodája, valamennyi ismert dolog közül a fa a legjobb barátom – vallja Pablo Nerudával együtt Csomortáni Gál László.
A napba öltözött Babba Mária szomszédságában
A képzőművészetre kevésbé fogékony legyek zümmögnek udvariatlanul a kicsi házban, a vendégváró gyanánt felszolgált juhsajtra gyűlnek, meg a frissen sült kenyér illatára. A gerendákon erdő-mező gyógynövényei száradnak, a festett fákról világító állatszemek vizslatnak. Pünkösd környékén a napfelkelte várásával kapcsolatos sorozatot szoktam készíteni, azt hiszem, a legkedvesebb pillanatom az évben a pünkösd hajnali napfelkelte, a napba nézés Csíksomlyón – mélázik el a festéshez használt, évszázados fejőszékén ülve, s valóban, legtöbb alkotásán megcsillan a fény, a nap, az arany.