Kell-e félteni a magyar prózairodalmat? Van jövője a novellának? Találkoznak-e még egymással a nagy írók és a nagy olvasók?
Mai felvételünkön Döme Barbara íróval, szerkesztővel és Király Farkas íróval-költővel, lapunk főszerkesztő-helyettesével Majoros Sándor beszélget.
Már jó ideje úton voltak. Egyazon ütemes tempóban, szaporán lépdeltek egymás nyomában. Feszes, felcsapó karmozdulatokkal, pihenés nélkül haladtak előre. Később, hogy az idő megváltozott körülöttük, és a napos dombhátak mindinkább elveszítették fényüket, meggyorsították lépteiket.
Én, K. László, döglégy, a számomra még hátramaradt, kevéske időmben szeretném elmondani, hogy gondolkodásom jelentősen megváltozott, különösen az „Ez a természet rendje, tehát...” kezdetű tézisekkel kapcsolatban.
Réges-régen, nagy háborúk idejében történt, amit most elmondok, de úgy higgyétek: minden szavam igaz, hiszen ezt a mesét magam is a szélben szálló rózsaillattól hallottam.