Megállapítom, hogy a szomszéd füve valóban zöldebb, ám ez kevésbé az itt élők, inkább az alpesi klíma érdeme, s a mi autópályáink fikarcnyival sem rosszabbak, mint az övék, mi több, esetenként jobbak is. Terelés és dugó pedig itt is, ott is terelés és dugó. Egyébként nem mi tartottuk őket gyarmati sorban közel ötszáz éven át, hanem épp fordítva történt. S a Nagy Háború után, amelybe ők vittek be bennünket, minket rövidítettek meg, nem kicsit, nagyon. Mégis nekik is adtak a mienkből, tőlünk meg csak elvettek.

Tüchtig házak között – az Arany Oroszlán szálló Mariazellben (forrás: C.Stadler/Bwag, CC BY-SA 3.0 AT Wikimedia Commons)

 

Na, de nem ezért jöttünk ide! Hanem azért, hogy magyar voltunkra büszkén ünnepeljük magyar hősünket, vendéglátóinkkal, barátainkkal együtt emlékezzünk Mindszenty Józsefre, utolsó hercegprímásunkra. S ha már így magunk között vagyunk, itt, a mariazelli bazilikában, a kegyoltár előtt, amelynek díszítőelemei között előkelő helyet foglal el a magyar Szent Korona, imában kérjük Urunkat, hogy a magunk háza táján való sepregetéshez is adjon erőt.

Végrendeletének megfelelően itt,

a bazilika mellékkápolnájában nyugodott Mindszenty József 1975-ben bekövetkezett halálától 1991-ig,

amikor ünnepélyesen újratemették a magyar bíboros-prímást megillető helyen, az esztergomi székesegyház altemplomában.

Mindszenty József mariazelli sírköve   (forrás: Wikimedia Commons)

 

Most Mariazellben felavatjuk a hazához és egyházhoz való hűség kiemelkedő hősének szobrát, Rieger Tibor alkotását, a bazilika oldalfala közelében az immár Mindszenty nevét viselő téren.

Az avatást megelőző ünnepi szentmise a bazilika elöljárójának köszöntésével kezdődik. Beszédében szól a kegyhelyen imádkozó nemzetekről, az osztrákok mellett elsősorban minket, aztán a horvátokat, cseheket, szlovákokat, s a vendeket említi. Kiemeli Mariazell magyar vonatkozásait, név szerint is említve Árpád-házi Szent Imre herceget, s

Nagy Lajos királyunkat, aki az első templomot építtette itt, amelynek gótikus tornya máig büszkén emelkedik az ég felé

a két újabb barokk torony között. S az itt nyughelyet találó magyar prímások közül sem Mindszenty József az első, Szelepcsényi György esztergomi érseket 1685-ben temették ide, sírja a mai napig az általa építtetett Szent László-oldalkápolnában van, amelyben most szobrot kapó hercegprímásunk is átmenetileg nyugodott. S akiről a bécsi apostoli nuncius azt mondja: azt a keresztet hordozta, amelyre népe volt fölfeszítve.

Dominik Duka (forrás: Draceane, CC BY-SA Wikimedia Commons)

 

Udvardy György veszprémi érsek a liturgia főcelebránsa, a homíliát Székely János szombathelyi püspök mondja németül és magyarul. Számunkra is legyen példa a hittel, szeretettel teli család, amelyben Mindszenty József felnőtt – mondja Székely János. Legyenek tenni, alkotni képes magyarok, ahogy

az ő életét is meghatározta a fáradhatatlan munka és a másokon való segítés.

Imádkozó magyar közösség építsen magyar kultúrát, miként Mindszenty életében is kiinduló pont volt az örömteli, mély hit.

A szobrot Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, a Mindszenty Alapítvány örökös tiszteletbeli elnöke, és Tábi Mihály, a szoborállítás anyagi támogatója leplezte le. A lepel lehullása előtt Dominik Duka bíboros, emeritus prágai érsek szólt, örömteli fejleménynek nevezve, hogy XIV. Leó pápa különös figyelemmel fordul a XX. század közepének közép-európai hősei, Wyszyńsky varsó-gnieznói, Beran prágai, Stepinac zágrábi érsek, és a közülük is kiemelkedő Mindszenty József életszentsége felé. Kifejezte reményét, hogy hamarosan egy szívvel mondhatjuk; Szent József bíboros könyörögj értünk és közép-európai nemzeteinkért

Mindszenty József negyedszázadon át volt Zalaegerszeg plébánosa. Templomokat épített, iskolákat alapított. A világi híveket intenzíven bevonta a plébániai munkába. Kezdeményezőként közreműködött a város kulturális életében. Felújíttatta a plébániai kultúrházat, ahol pezsgő egyesületi élet folyt. A plébánia keretében végzett szociális munka jótékonyan éreztette hatását a városban. Emlékiratainak tanúsága szerint gyóntatószékét nem lepte be a pókháló, alig volt család, amelyet ne ismert volna, alig volt gyermek, akinek a szemébe bele ne nézett volna, alig volt családi kereszt, amelynek hordozását ne igyekezett volna könnyíteni.

A pap beletartozik minden családba, ti pedig a lelkiatya családjába tartoztok

– írta veszprémi püspökké való kinevezésekor zalaegerszegi híveinek címzett búcsúlevelében.

A mariazelli keresztút (forrás: Lure, CC BY-SA 3.0 Wikimedia Commons)

 

Végigjárjuk a város fölött kanyargó keresztutat az új szobor felavatása után. Másnap megmásszuk, vagyis inkább csak megjárjuk Mariazell hegyét, a Bürgeralpét. A legmagasabb pont az induló szinttől valamivel több mint hatszáz méter, tengerszint fölötti magassága majd ezerháromszáz. A gyerekek nagyon büszkék, hogy a turistajelzéseken jelzetthez képest nekünk fele annyi időbe telt a fel- és legyaloglás. Mi is büszkék vagyunk. Magyarságunkra, hitünkre, küzdelmeinkre, hőseinkre. Tervezgetjük, hogy mikor jövünk legközelebb Mariazellbe. Hogy Mindszenty bíboros szobra előtt így imádkozhassunk: Szent József bíboros könyörögj értünk és közép-európai nemzeteinkért!

 

Nyitókép: a mariazelli bazilika (forrás: Uoaei1, CC BY-SA 4.0 Wikimedia Commons)