A millennium esztendejében május elsején, ahogy a korabeli krónikákból kiderül, előkelő hintók érkeztek az új, elegáns, kupolás épülethez. A kocsifelhajtón a portás piros kabátban, kezében ezüstfejű bottal, hajlongva üdvözölte és tessékelte beljebb az érkező előkelőségeket, akik elfoglalva helyüket a nagyvonalú, kényelmes nézőtéren Kozma Andor Prológja után Jókai Mór erre az alkalomra írt vígjátékát nézhették meg. Bent minden varázslatosan fényes volt és ragyogó. Kint külvárosi környezet, szemközt a Lipót körúton, amely nemrég még a Fegyvergyár utca nevet viselte, hatalmas malom, a közelben deszkapalánkkal körülvett faraktárak, üres telkek.

A különös kontraszt jól érzékelteti a város fejlődését, terjeszkedését. Az új színház szellemi és gazdasági tervezése 1894-ben kezdődött, ötletét Fekete József hírlapíró vetette fel, akihez lelkesen csatlakozott Silberstein Ötvös Adolf a Pester Lloyd színikritikusa – erről már a színház első igazgatója, Ditrói Mór írt emlékezéseiben. Ők fáradoztak a színházért, s olyan gazdag arisztokratákat nyertek meg többek között, mint gróf Keglevich István, gróf Andrássy Tivadar, és a Vígszínházért megalakult részvénytársaságban ott volt Hatvani–Deutsch Sándor, Weiss Berthold, Lánczy Leó, Széll Kálmán, Herczeg Ferenc, Faludi Gábor, dr. Szécsi Ferenc is. Nyolcszázezer arany forint gyűlt össze, a megbízást a neves bécsi színházépítész páros, Fellner és Helmer kapta. A munka 1895 áprilisában kezdődött, az első olvasópróbára éppen egy év múlva kerülhetett sor. Varázslatosan gyorsan épült fel az ország első magánszínháza.

Első igazgatója, Ditrói Mór, aki korábban a kolozsvári Nemzeti Színház művészeti vezetője volt, új színjátszási stílust teremtett itt meg, azt írták, szédületes tempót diktált, eszménye a természetesség, a közvetlenség volt. Gyűlölte a túlzó teatralitást, vele kezdődött a modern magyar színjátszás. „Belülről kell kipattannia mindennek” – fogalmazta meg eszményét.

Ditrói Mór húsz évig volt direktor, ezalatt megteremtette a „vígszínházi stílust”, amelyhez legjobb utódai, természetesen igazodva a világ alakulásához, a korszellemhez, mind a mai napig ragaszkodnak.

A társadalmi, politikai változások a százhuszonöt év során persze nem mindig kedveztek a stílusnak, s ha voltak is nehéz évei, megpróbáltatásai, a Vígszínház mégis mindig megőrizte önmagát. Legendás írók, dramaturgok, alkotóművészek – rendezők, színészek, díszlet- és jelmeztervezők –, a teátrumért hittel dolgozó műszakiak tették jeles intézménnyé.

A Vígszínház a jubileumi esztendőben, abban a reményben, hogy lassan véget ér a bezártság, a jelen helyzethez kényszerűen igazodva május elsejétől egyhetes vetítéssorozattal idézi fel az elmúlt évtizedek előadásait.

Igó Éva és Kern András a Körmagyarban Fotó: Vígszínház

Kornis Mihály 1989-ben bemutatott Körmagyar című darabja nyitja meg az ünnepi streamhetet május elsején. A rendszerváltás időszakának komoly bohózatát, amelyet Schnitzler Körtáncának nyomán írt Kornis, Horvai István rendezte. A Körmagyar a nyolcvanas évek végi Magyarország pontosan ábrázolt karaktereivel az időszak kor- és körképe. A szerepeket Kútvölgyi Erzsébet, Szarvas József, Pap Vera, Eszenyi Enikő, Seress Zoltán, Szombathy Gyula, Szabó Gabi, Rudolf Péter, Igó Éva és Kern András játssza.
 
Csiky Gergely Az udvari kalap című fergeteges komédiája, amelyet 1965-ben Várkonyi Zoltán rendezett május 2-án látható. Az előadásban olyan legendás vígszínházi színészek szerepelnek, mint Sulyok Mária, Bilicsi Tivadar, Csákányi László, Tomanek Nándor, Harkányi Endre és Halász Judit, aki ebben a szerepben lépett először a Víg színpadára, és azóta is a társulat tagja.
 
A hetvenes évek elejének színjátszását idézi fel a Pesti Színház Macskajátéka. Örkény István tragikomédiáját Székely Gábor rendezte Sulyok Mária és Bulla Elma főszereplésével. Az 1971-ben bemutatott előadás több mint egy évtizedig volt műsoron. „Orbánné mindannyiunkat túlél” – mondta egyszer Sulyok Mária. Az előadás május 3-án tekinthető meg.
 

Az üvegcipő: Pap Vera és Benkő Gyula  Fotó: Vígszínház

1978-ban mutatta be a színház „házi szerzője”, Molnár Ferenc Az üvegcipőjét. A május 4-én látható, Kapás Dezső rendezte előadásban debütált magával ragadó drámaisággal Pap Vera. Benkő Gyula, Tábori Nóra, Szegedi Erika és Szakácsi Sándor játszotta Molnár alakjait.
 
Fejes Endre kisregényéből született a Jó estét nyár, jó estét szerelem című zenés játék, amelyet május 5-én lesz műsorán. A zenét Presser Gábor szerezte, a rendező Marton László volt. Az előadás 1982-es felvételén Hegedűs D. Géza játssza a főszerepet.
 
Zerkovitz Béla Csókos asszony című nagyoperettjét vetítik május 6-án. Az 1987-es bemutatót Iglódi István rendezte. A főszerepet Pápai Erika és Kaszás Attila játszotta. A felvételen a további szerepekben Igó Éva, Kern András, Benedek Miklós, Méhes László látható.
 
Rudolf Péter első rendezése volt a Dühöngő ifjúság Eszenyi Enikő és Kaszás Attila főszereplésével a Pesti Színházban, 1992-ben. A többi szerepben Igó Éva, Szarvas József és Mádi Szabó Gábor volt látható. A közvetítés május 7-én tekinthető meg.  
 

Mert kell egy a hely... A padlás  Fotó: Vígszínház

Presser Gábor, Sztevanovity Dusán és Horváth Péter félig mese–félig musicalje, A padlás, amelyet Marton László rendezett, 999-szer került színre. A közvetítéssorozat záróestjén, május 8-án az ős-szereposztásban vetítik a produkciót. A Rádiós szerepében Kaszás Attila, mellette Igó Évát, Tábori Nórát, Hegedűs D. Gézát, Méhes Lászlót, Pápai Erikát, Rácz Gézát, Balázs Pétert, Vallai Pétert, Seress Zoltánt és Sipos Andrást láthatják a nézők.

A jubileumi közvetítéssorozat minden este 19 órától a Vígszínház online felületén követhető.