Jurisics kapitányt Bánffy György alakította Az ígéret ostroma, avagy félhold és telihold című történelmi játékban. Az idei jubileumi nyáron a színház fiatal alkotók közreműködésével feleleveníti Páskándi Géza színháznyitó előadását.
„Kőszeg városa mindenkit megigéz, aki csak erre jár. Kulturális sokoldalúságával már negyven éve ugyanilyen igézően vonzó hely a Kőszegi Várszínház – mondja a város polgármestere, Básthy Béla. – Nem tudjuk elképzelni a kőszegi nyári utcákat a Várszínházba igyekvő nézők, turisták, utazók nélkül. Kellemes helynek lenni önmagában is nagy dolog. De kellemes helynek lenni úgy, hogy a várszínházi repertoár nem marad el minőségben a nagy kulturális központok műsorkínálatától, az óriási dolog. Azt hiszem, az idei várszínházi program a kultúrában elvárható legmagasabb színvonalat képviseli.”
Teltházas előadás 2021-ben Fotó: Kőszegi Várszínház
„Remélem, hogy a Kőszegi Várszínház sokak számára jelenti a progresszió nyári helyszínét. Azt valljuk itt: minden évben meg kell újulni. A megújulásban hiszünk, nem feledve a tradíciókat. De tradíciók az egykor kortárs és újító művekből születhetnek. A kortárs gondolkodás minden művészet alapja” – hangsúlyozza Pócza Zoltán a Kőszegi Várszínház igazgatója, és példaként említi:
Gergye Krisztián Harangozó-díjas táncművész, rendező, koreográfus – aki nem mellesleg Kőszegen született – ezen a nyáron visszatér Kőszegre új előadásával.
Pócza, akit nemrég újabb öt évre választott meg egyhangú döntéssel a város képviselőtestülete a Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház élére, arról is beszélt, a nyári színház éppoly komoly és kemény munkát igényel, mint a kőszínházi, a különbség csak az, hogy ilyenkor a művészek próba után együtt is élik az életüket.
Vajda Gergely zeneszerző, karmester a színház születésnapjára komponált Várfanfár című ünnepi nyitánya június 16-án csendül fel. „A Várfanfár a színház felkérésre született ünnepi zene hét percben – magyarázza Vajda Gergely. – A darabot kifejezetten a várudvar hangzó terére képzeltem el, mégpedig úgy, hogy a színpadon játszó szimfonikus zenekar és az udvar hátuljában elhelyezett rézfúvósok – két trombita és három harsona – közrefogják a közönséget. Két zenei anyag, a nyitó fanfár és annak ünnepélyesen áradó változata, valamint egy népdalt idéző, sirató jellegű dallam először kontrasztban, majd egymással egységet alkotva adja a mű formáját. Az egyéni, a szimfonikus zenéhez tökéletes akusztika a zenei anyaggal egyenrangú összetevője ennek az optimista kicsengésű, karakteres szimfonikus nyitánynak.”
Ezután tartják Benjamin Britten Noé bárkája című gyermekoperájának bemutatóját is a Savaria Szimfonikus Zenekar közreműködésével.
Epres Attila a kőszegi nyári szezonok „rekordere”: huszonegy produkcióban játszott itt az elmúlt huszonnégy évben.
Idén ő lesz Égeusz a Kőszegi Várszínház fesztiválelőadásában, a Szentivánéji álomban. Ahogy mondta: „Mindent szeretek Kőszegben. Jó a város mérete, jó a stílusa, az elhelyezkedése, és – nem utolsósorban – jó a Kőszegi Várszínház, ahova különlegesen jó szellemiség költözött be. Egy szeretett hely, ahová szurkolók járnak: érdemes színpadra lépni, mert hálás a közönség. Ha esik az eső, ott állnak egy órát az árkádsor alatt, szépen végigvárják az előadást és boldogan tapsolnak.”
A Kőszegi Várszínház az utóbbi években arra törekedett, hogy mindig legyen ősbemutatója, hívjanak új rendezőket, vonjanak be új alkotókat. Most először rendez a Kőszegi Várszínházban Őze Áron és Dicső Dániel. Őze Áron Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba Vízkereszti Gritti, avagy a bőrre menő játék című darabját viszi színre, amely a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházzal közös előadás. Őze szerint fontos az együttműködés. „Boldogan veszünk részt a Kőszegi Várszínház jubileumi szezonjában – magyarázza. – A Győrei Zsolt–Schlachtovszky Csaba írópárostól én már rendeztem a Hamleart. A Vízkereszti Gritti a szerzők műfaji meghatározásában víg farsangi atrocitás, színház a színházban. A karneváli játék műfajához illően a keserédes komikum, a harsány karakterek, rohanó események, látványos fordulatok egyszerre sodorják magukkal és szögezik székéhez a nézőt. Alberti Zsófia, Fekete Linda, Ágoston Péter, Bede Fazekas Szabolcs, Göttinger Pál, Jegercsik Csaba, Vízkeleti Zsolt játszik az előadásban, amelyet ősztől a dunaújvárosi Bartók Színház is a műsorára tűz. Kőszegen ezen kívül még részt veszünk a Páskándi-mű, Az ígéret ostroma felolvasószínházi előadásában is, amelyet Csiby Gergely rendez. Közösen ünneplünk a Kőszegi Várszínházzal.”
Dicső Dániel állítja színpadra Shakespeare Szentivánéji álom című színművét Nádasdy Ádám fordításában. Az előadásban fellép Takács Katalin, Waskovics Andrea, Hegedűs D. Géza, Epres Attila, Bányai Kelemen Barna, Tóth Zsófia, Lengyel Benjámin, Kálid Artúr, Némedi Árpád. A tervek szerint ezt az előadást utaztatni is fogják az országban.
A Szentivánéji álom Pukkját (Nádasdy Ádám írásmódja szerint), Oberon bűvös-bájos tündérinasát Takács Katalin alakítja. Arról mesél, hogy ebben a téli-nyári nagy színházi szezonban két Szentivánéji álomban is benne van. Budaörsön a Latinovits Színházban Titániát játssza, Kőszegen pedig egy női Pukkot, aki tündéri, de ördögi is, varázslatos és emberi is, magányos, öntörvényű, aki nem átéli a dolgokat, hanem rálát a dolgokra.
„Pukk nagy rendezőlény, rettentő izgatott vagyok – mondja a színésznő –, mert ez nagy feladat. Máskülönben ez már a második produkció, amelyben Kőszegen játszom: öt évvel ezelőtt léptem fel először Goldoni Terecskéjében. Imádtam ott lenni. Várom az újra találkozást, hogy reggeltől estig együtt legyünk színészek, alkotók. És hát jön Hegedűs D. Géza is, aki főiskolai osztálytársam volt, s azóta csak egyszer játszottunk együtt színpadon.”
Tompor (korábbi fordításban Zuboly) szerepét Hegedűs D. Géza formálja meg a Szentivánéji álomban: „Most először lépek föl a Kőszegi Várszínházban. De régóta vágytam már oda, olykor irigyeltem is a kollégákat, akik részt vettek a korábbi nagyszerű kőszegi előadásokban. A város maga is varázslatos hely, az egésznek van valami páratlanul vonzó hangulata. Azért is tett kíváncsivá a kőszegi Szentivánéji álom, mert szabadtéren játsszuk, és a történet maga is a csillagos ég alatt játszódik. A szenvedélynek, az érzékiségnek, a szerelemnek, a nemek közötti küzdelemnek magasröptű költői műve ez. A mi irodalomtörténetünkben komoly hagyománya van annak, hogy a legnagyobb költőink, íróink küzdenek meg fordítóként a shakespeare-i szövegekkel Arany Jánostól kezdve Nádasdy Ádámig. Most az ő fordításában tud igen közel kerülni ez a különös álomjáték a színészekhez és a közönséghez egyaránt.”
Dicső Dániel, az előadás rendezője így fogalmaz:
„A Szentivánéji álom kapcsán az érdekel leginkább, mi történik a szereplőkkel egy ilyen vágyakkal teli éjszaka után. Folytatható-e egy kapcsolat, egy betöltött pozíció, egy kijelöltnek tűnő út gond nélkül tovább? Le lehet-e vagy le kell-e úgy élni egy életet, hogy közben elfojtott érzelmek, titkok, vágyott sorsok gondolata cikázik az agyunkban? Semmissé lehet-e tenni bármit, ami megtörtént ezen az éjszakán? És tudjuk, hogy megtörtént?”
A Kőszegi Várszínház ünnepi nyarának közepét egy jubileumi fesztivál fogja össze. A nagyszínpadi produkciók mellett gyerekudvart nyitnak a gyerekelőadásokhoz, kamaraudvart a kisebb produkciókhoz és egy zeneudvart is. A korábbi évek műsorkínálatához képest idén több gyerek- és zenei programot terveznek.
Még a nyári évad előtt, júniusban a Szabadtéri Színházak Találkozóján, Budapesten a Városmajorban a Kőszegi Várszínház két korábbi produkciójával Az Öreghíd alatt-tal és a Verával vendégszerepel.
Nyitókép: Hárman a Kőszegi Várszínház csapatából: Pócza Zoltán igazgató, Gelencsér Ildikó művészeti titkár, Bakos Zoltán műszaki vezető Fotó: Kőszegi Várszínház
