Valahol természetes, hogy keressük az ikrekben a varázslatot, hiszen önmagában már az is varázslatosnak tűnik, hogy két olyan ember jön a világra, akik egymás kiköpött másai. Szokás továbbá azt is gondolni, hogy az ikrek tulajdonképpen egyetlen ember személyiségének két különböző oldalát képviselik. Szilágyi Fanni első nagyjátékfilmje, a Veszélyes lehet a fagyi alaposan kikezdi ezt a mítoszt, sőt abból indul ki, hogy mi történik, ha egy ikerpár tagjai annyira eltávolodnak egymástól, hogy már ők sem találják meg a közös hangot. Elég szomorú kiindulópont ez, és egyben látlelet a világunkról meg a társadalmunkról, ahol annyira elbeszélünk egymás mellett még a hozzánk legközelebb állókkal is (gondoljunk csak a családokon belüli politikai „vitákra”), hogy egy idő után teljesen természetessé válik: nem létezik igazság, csak az igazság különféle interpretációi. Ebben a világban még egy egypetéjű ikerpár tagjai is másképp látják, másképp élik meg a dolgokat.
A Veszélyes lehet a fagyi főhősei, Adél és Éva ikrek, a film pedig nem csinál sokáig titkot abból, hogy a cselekmény idejének egy-két hetét mindkettejük szemszögéből be fogja mutatni. Egy nagy Adél kiírás után először megismerhetjük Adélt, a kórházi radiológust, aki a magyar állami egészségügy viszonyai között próbál vegetálni. Folyton fáradt a rengeteg túlóra miatt, pocsék albérletben él, és a teljes magánéletét nagyjából az jelenti, hogy éjszakánként online videojátékozik. Nem csoda, hogy anyagi és társadalmi megbecsülésre vágyva külföldi állásokra pályázik, és össze is jön neki egy, a skandinávoknál. Adél sztorijában a testvére, Éva csak mellékszereplő a maga tökéletesnek látszó életével, akit a testvére trófeafeleségnek lát gazdag férjjel, gyerekkel, luxusautóval és gyönyörű panorámájú ingatlannal, ahonnan a fél fővárost belátni. Az orvost már semmi sem tartja Magyarországon – nézőpont kérdése, hogy szerencse vagy pech, de nem sokkal külföldre költözése előtt találkozik az építkezéseken darut kezelő Ákossal, aki annak ellenére randira akarja hívni, hogy tudja: a lány már nem marad sokáig az országban.
Amikor már kezdenénk belekényelmesedni Adél sztorijába, jön egy váltás, és hirtelen Éva történetébe kerülünk. Ezzel együtt az időben is visszaugrunk, hogy nagyjából ugyanazt az időszakaszt nézzük meg újra, csak ezúttal egy másik szemszögből. A szemszög szó itt nagyon is fontos: attól, hogy olykor ugyanazok az események elevenednek meg előttünk, amiket egyszer már láthattunk, mégsem ugyanazt látjuk viszont. Másképp hangzanak mondatok, másképp lehet értelmezni bizonyos cselekedeteket… Szilágyi Fanni és a forgatókönyvet jegyző Lányi Zsófia ezáltal teszik egyértelművé, hogy egyik nézőpont sem az igazság, hanem mindkettő csak egy nézőpontja és sajátos értelmezése a történéseknek. Az alkotók persze ezen felül is gondoskodnak arról, nehogy unalomba fulladjon a jelenetek ismétlődése. Egyrészt a különbségek a már korábban látott pillanatokat is érdekessé teszik, másrészt sok, korábban már látott jelenet csak Éva szemszögéből nézve nyer igazán értelmet, harmadrészt pedig nagyon sok ismétlődés nincsen. Éva és Adél is a maga életét éli, és csak olyankor kapunk ismétlődést, amikor az életük pár ponton keresztezte egymást. Izgalmas látni, hogy a szemszögváltás által egy korábban nem túl izgalmasnak és felszínesnek tartott karakter is mennyire kinyílik, sőt a története talán érdekesebb is lesz, mint a testvéréé. A két lány aztán a tiszta lelkű Ákoson keresztül talál egy kicsit újra egymásra, de az odáig vezető út konfliktusokkal van teli.
Szilágyi Fanni és Lányi Zsófi elsősorban emberi relációkról mesél: testvéri kapcsolatokról és szerelemről. Filmjük időnként kedves és könnyed, de alapvetően mégis drámai mű, ahol még a legviccesebb momentumok – például Éva csak vad, törzsi zenére tombolva tud igazán kikapcsolni – mögött is súlyos családi drámák és kimondatlan sérelmek húzódnak meg. Bár a Veszélyes lehet a fagyi az Inkubátor programban készült minimális költségvetésből, ez szerencsére nem érződik rajta. Vizuálisan is gazdag, jól átgondolt narratívával jelentkező alkotás, aminek mindenképp előnyére válik, hogy felismerhetően a minket körülvevő Magyarországon játszódik, még ha ezt nem is tolja az arcunkba. Stork Natasa igazi kincs a kettős főszerepben: bámulatos finomsággal különbözteti meg egymástól Adél és Éva figuráját, és ehhez nemcsak a külső eszközöket (frizura, ruha…) használja. A besúgóból ismert Patkós Márton pedig egészen új és nagyon szerethető oldaláról mutathatja meg magát.
A Veszélyes lehet a fagyi az HBO Max kínálatában látható.