Hogy miért meglepő? Kezdjük azzal, hogy aki látta Horvát Lili rendező első filmjét, a Karlovy Vary-i Filmfesztiválon bemutatott A szerdai gyereket, az biztosan nem ilyen folytatásra számított. Míg A szerdai gyerek egy afféle kisrealista alkotás, amivel a rendező a szociális érzékenységét bizonyította, és a társadalom alján szenvedő emberekről alkotott szívszorító portrét, addig a Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre sokkal misztikusabb, költőibb, érzékibb, az emberi arcok apró rezdüléseire és az atmoszférateremtésre építő film. Szinte semmiben sem hasonlít A szerdai gyerekre, így ha nem tudnám, hogy Horvát Lili rendezte, magamtól biztosan nem jönnék rá. Ráadásul a film bámulatosan gyönyörű, nagyon kevés hazai alkotás rendelkezik ennyire tudatos vizuális koncepcióval. Az őszies, kicsit narancssárgás színek dominálják Maly Róbert operatőr képeit, aki a rendezővel karöltve döntötte el, hogy digitális kamerák helyett inkább 35 mm-es filmre forgatnak, és a film enyhe szemcséssége, plasztikussága, finomsága rengeteget hozzátesz a visszafogott színvilághoz és a minden részletében kitalált képkompozíciókhoz. Időtlenné válik: ha valaki azt mondja nekem, hogy ez egy elveszett magyar film a nyolcvanas vagy a kilencvenes évekből, simán elhiszem.
Horvát Lili filmje arról mesél, hogy hajlamosak vagyunk ugyanazt az eseménysort teljesen másképp látni, és a szerelemben a saját vágyainkat, gondolatainkat kivetíteni a másikra ahelyett, hogy valóban a másikat látnánk. A valóságérzékelésünk plasztikussága különösen érdekes téma annak fényében, hogy hőseink az életüket a racionalitásra és a tudományra feltevő idegsebészek. Nincs mit tenni, az érzelmek még a legracionálisabb elméket is képesek legyőzni. Bodó Viktor visszatérése a kamerák elé komoly fegyverténye a filmnek: a színház óriása valahogy a filmekben sosem kapott a képességeihez és a karakteréhez való szerepeket, de itt megmutatja, milyen magas szinten tud teljesíteni, ha igazi lehetőséget kap. A film nagy felfedezése azonban a főszerepet rendkívüli finomsággal, érzékenységgel és sebezhetőséggel alakító Stork Natasa, akinek arcjátéka (Maly Róbert kamerája nagyon szereti közelről fürkészni a színészek arcát) és tekintete sokáig velünk marad még a stáblista legördülése után. Horvát Lili filmje értelem és érzelem táncát mutatja be költői módon, varázslatos atmoszférát teremtve, csodás színészek játékával, izgalmas zene és annál is izgalmasabb képek kíséretében. Egyedül akkor okoz kisebb csalódást, amikor a rejtélyről lerántja a leplet. Biztosan bennem van a hiba, hogy egy ennyire érzelmileg komplex történethez valamilyen komplex lezárást vagy nagy csavart vártam, ehhez képest a végkifejlet sokkal egyszerűbb annál, mint amire számítani lehetett. Ettől azonban még a Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre egy különleges mozi, a magyar film utóbbi években mutatott egyik csúcsteljesítménye.
A Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre az HBO Max kínálatában látható.