Amíg a nap elbontja a valót,
én, az őrült magamhoz vagyok kötve.
Hangyák hordják el mellemről a szót,
és gyűrött kezek simogatnak össze.
2020. február 13.
Színeváltozás – Nyilas Atilla verse
Színeváltozás és átlényegülés a szavak profán értelmezésében lehetnek szinonímák, szakrális értelmükben korántsem. Ám végbemennek karácsonykor: a fenyő megváltozik. Így és úgy is. Ez a vers azt a pillanatot mutatja, mikor épp a gyermeki lélekben történik ez.
Harmadik vonat – Filip Tamás versei
A költő verseiben a szerelemtől megváltozott világ megannyi aspektusa, aprónak tűnő, hatalmas csodája vonul fel.
Márai Nápolyban – Both Balázs versei
A soproni költő verseiről neves pályatársa, Zsille Gábor így ír: Intellektuális, nyelvi síkokkal játszó, áthallásos, a nagy elődök villanásaira építkező, mert egy poeta doctus alkotta. Az itt közreadott költeményei szépen példázzák mindezt.