A Magyar Állami Operaház Szörényi Levente hetvenötödik születésnapja alkalmából 2020-ban mutatta be az István, a király című rockopera szimfonikus változatát Gyöngyösi Levente hangszerelésében, Kesselyák Gergely vezényletével, Szinetár Miklós rendezésében. A Bródy Jánossal közösen írt kultikus mű az idei sorozattal együtt csaknem félszáz nagy sikerű előadás után búcsúzik az Operaháztól.

A mindenfajta erősítés nélkül ható látványos produkcióban idén István alakjában László Boldizsár és Bartos Barna István, Sarolt szerepében Ulbrich Andrea Sarolt debütál.

A további főbb szerepeket Szegedi Csaba (Koppány), Kriszta Kinga (Gizella), Meláth Andrea (Sarolt), Szemenyei János (Laborc), Kovácsházi István (Asztrik), Heiter Melinda és az operastúdiós Ortan Vivienne (Réka) alakítják. A Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara és tizennégy tagú tánckar közreműködésével színre kerülő produkciót ezúttal is Kesselyák Gergely dirigálja a szilveszter esti, valamint a januári elején látható előadásokon.

Jelenet az István, a király előadásából
Képforrás: Berecz Valter/OPERA sajtófotó

 

Ludwig van Beethoven az Örömódát is megszólaltató 9. szimfóniája mellett a zeneszerző István király nyitánya is elhangzik az újévi koncerten. (A hétperces művet Beethoven a mai budapesti Vörösmarty téren 1812-ben átadott pesti Német Színház megnyitójára komponálta, August von Kotzebue István király, Magyarhon első jótevője című darabjának kisérőzenéjeként.)

Ezt követően felcsendül Kodály Zoltán Ének Szent István királyhoz című himnusza, amelyet Kodály az államalapító király halálának ezredik évfordulójára alkotott 1938-ban.

Az ötperces kórusmű az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga kezdetű katolikus népének feldolgozása Kodály saját dallamával. A hangversenyen ünnepi beszédet mond Freund Tamás Széchenyi-díjas neurobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, aki feleségével a Kodály-kórusműben is közreműködik. A koncerten, amelyet 2026. január 17-én is műsorra tűznek az Andrássy úti Ybl-palotában, a Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát Cser Ádám vezényli, a 9. szimfónia szólistái Horti Lilla, Schöck Atala, Kovácsházi István és Cser Krisztián.
 

Újévi koncert az Ybl-palotában
Képforrás: Berecz Valter/OPERA sajtófotó

 

Másfél évtizede tett ígéretet az Operaház művészeti vezetése, hogy felvételen rögzíti és közkinccsé teszi a Magyar Állami Operaház alapító zeneigazgatójának, a magyar opera megteremtőjének, Erkel Ferencnek minden darabját.

2026-ban kerül sor Erkel utolsó operájának, az István királynak a felvételére.

A Dobsa Lajos Első István király című tragédiája nyomán született és az államalapító uralkodó utódlását övező konfliktusokat feldolgozó művet az idős szerző fia, Erkel Gyula közreműködésével komponálta eredetileg az Operaház megnyitására. Az ősbemutató végül a dalszínház első évadának későbbi időpontjában, 1885. március 14-én került először színre.

A hangfelvételen Istvánt Kovács István, Gizellát Farkasréti Mária, Imre herceget Pataki Adorján, Orseolo Pétert Szegedi Csaba, Vazult Sándor Csaba, Crescimira horvát hercegnőt Kriszta Kinga énekli, mellettük közreműködik Fürjes Anna Csenge, Kapi Zsuzsanna, Pataki Bence, Gábor Géza, Kiss András és Dobák Attila. A zenei megvalósítást a Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát vezénylő Dénes István, a Magyar Állami Operaház örökös tagja irányítja. Az utómunkát követően a felvétel a népszerű zenei streaming-szolgáltatók kínálatában lesz elérhető.

 

Nyitókép: A rockopera drámai pillanata az Operaház színpadán
Képforrás: Berecz Valter/OPERA sajtófotó