A 2015-ben életre hívott program egyedülálló és rendkívül népszerű a pályakezdő filmrendezők körében, évente majd hetven pályázat érkezik, ezekből öt film készülhet el. Mi adta a program születésének ötletét, mi határozta meg vízióját?
Pontos történelmi hűséggel nem tudok beszélni arról az időszakról, ugyanis 2017-ben érkeztem a Filmalaphoz. Az tény, hogy akkoriban nagyon sikeres elsőfilmek születtek, az Utóélet, a VAN, a Liza, a rókatündér. Úgy tudom, a Filmalap akkori vezetője, Havas Ágnes kezdeményezte az egyetemről frissen kikerült filmesekre szabott speciális támogatási program létrehozását.
Manapság mi az Inkubátor Program célja?
Az Inkubátor Program sokat változott, folyamatosan fejlesztjük a tapasztalatok alapján, minden évben rájövünk valamire, amit érdemes másképp csinálni. Eleinte egyfajta versenynek tűnt, de mára egyre inkább szakmai fejlődési lehetőség a fiatalok számára. Az egyetem kapuján kilépve, mozifilmes tapasztalat nélkül nehéz elindulni, bizalmat szerezni egy támogató szervnél. Egyre több tartalom készül évente, embert próbáló feladat kitűnni. Azt gondolom, hogy az Inkubátor éppen abban próbál segítséget nyújtani, hogy egy konkrét kerettel el tudjon indulni valaki.
Mi a pályázás folyamata?
A pályázatot évente kora nyáron írjuk ki, a jelentkezési határidő általában ősszel van. Ilyenkor beérkeznek a pályázatok, amelyeket először a formai követelmények alapján ellenőrzünk. A pályázóknak treatmentet, azaz rövid, lényegre törő összefoglalót kell küldeniük a filmről, de nagyon örülünk annak is, ha kapunk moodboardot, úgymond hangulattáblát, a filmterv vizuális prezentációját. Hasznos, ha az előzsűri találkozik a rendező elképzelt látványvilágával. Természetesen nemcsak a pályázati anyagot, hanem az előző munkákat is nézik, az sokat elmond a szerzőről, segít, amikor nehéz döntést kell hozni.
A pályázatokat az előzsűri öt tagja egyénileg pontozza, aztán egy közös találkozón megszületik a tovább jutók tízes listája. Ők pályázhatnak fejlesztésre. A Nemzeti Filmintézet forgatókönyvfejlesztő csapatából egy-egy fejlesztő segíti a pályázók munkáját, a továbbiakban együtt dolgoznak a forgatókönyvön. A következő lépcsőfok filmes nyelven szólva a pitch-fórum, erre általában májusban kerül sor. A pályázó néhány percben tömören ismerteti filmtervét egy újabb zsűri és a szakmai közönség előtt. Ezt megelőzi a pitch-felkészítő, amelyre sokadik éve Sybille Kurz pitch-trénert kérjük fel, ő fantasztikus eredményeket ér el a pályázókkal. A fórum öt nyertesének véglegesítenie kell a forgatókönyvet, amelyet azután a Filmintézet döntőbizottsága értékel. Aki ezen a rostán is tovább jut, pályázhat gyártási támogatásra, s következhet a forgatás.
A zsűri döntésében meghatározó a terv, vagy számítanak a fesztiválrészvételek is?
Évről évre azt látjuk, hogy van néhány terv, amelyik az előzsűri legtöbb tagjának tetszik, és utána jön a küzdelem azokért a tervekért, amelyekért kevesebben lelkesednek. Ilyenkor kerülnek elő a korábbi munkák, derül ki, hogy a fiatal miként nyúl egy feladathoz, milyen esztétika mentén gondolkodik. Persze a pályázónak ismernie kell a kisköltségvetésű filmgyártás kereteit, ugyanis azt is nézi az előzsűri, hogy a terv megvalósítható-e a rendelkezésre álló keretből.
Gondolom, a költségvetés miatt nem érdemes sci-fivel pályázni.
Jó példa klasszikus Inkubátoros filmre Szilágyi Zsófia Egy napja, kompakt történet, szinte egyetlen helyszínen meglehetett csinálni. Persze akadnak ellenpéldák is, például Kárpáti György Mór Guerillája, kosztümös film, mégis el tudott készülni.
Törekszik a zsűri műfaji diverzitásra? Arra gondolok, fontos-e, hogy minél színesebb skálán mozogjanak a filmek.
Csak a beérkező pályázatokkal tud dolgozni a zsűri. Szerintem az egyik legnagyobb értéke az Inkubátor Programnak, hogy lenyomata annak, mi foglalkoztatja a fiatalokat.
Lát bármilyen trendet az idén továbbjutottak anyagaiban?
Nagyon örülök, hogy két dokumentumfilm is bekerült az idei tízes listába. Nem látok különösebb műfaji összefüggéseket, de például térdveregetős vígjáték egyáltalán nincs köztük. Az idei évtől lehet tévés tartalommal is pályázni. Az elolvasott pályázatok alapján az előzsűri, illetve a forgatókönyvfejlesztő igazgató tesz javaslatot arra, hogy melyik tartalom alkalmas televíziós fejlesztésre.
A programnak köszönhette a létrejöttét a Cannes-ban díjazott Egy nap, a Karlovy Varyban győztes Virágvölgy vagy az idén bemutatott Külön falka is. Ezeknek a projekteknek már a fejlesztés alatt meg lehetett jósolni a sikerét, vagy ez mindig meglepetés?
Rengeteg múlik az elkészítésen, illetve azon, milyen mezőnybe kerül be az adott film, és persze a szerencse is számít. Fontos, hogy az Inkubátoros filmek szép számban megjelennek neves külföldi fesztiválokon, hiszen így visszaigazolják, hogy jó minőségű alkotások, amelyeket érdemes volt támogatni. A külföldi szereplés jelentős segítség abban is, hogy a fiatal magyar filmesek bekerülhessenek a nemzetközi véráramba, és következő tervüket akár koprodukcióban készíthessék.
Milyen lehetőségek vannak az Inkubátoron kívül a pályakezdők számára?
Van a klasszikus pályázati út, de gyakorlat és tapasztalat nélkül nehéz elindulni. Nem könnyű kész nagyjátékfilm nélkül támogatást kapni, például koprodukcióban sem lehet gondolkodni. A filmforgatás után jön a forgalmazás, komoly feladat eljuttatni a filmet a nézőkhöz. Lényeges, hogy ebben segítséget tudjunk nyújtani. Annak, aki a filmre teszi fel az életét, ezt tanulja, a vágya, hogy elmondjon egy történetet, jelenleg az Inkubátor a legjobb lehetőség.
Most járt le a hetedik Inkubátor Program pályázata. Jön a nyolcadik?
Minden évben levonjuk az előző pályázat tanulságait. Jövőre Inkubátor filmfesztivált tervezünk az elmúlt években készült filmekből. A pitch-fórum idején szeretnénk megtartani. A cél, hogy minél többen lássák a filmeket, hogy a közönség megismerje a fiatal alkotókat.
Borítókép: A pályázók a pitch-fórum színpadán. Fotó: Valuska Gábor
