Herendi Gábor Nyolc héttel a bemutató után meghaladta a félmilliót a Futni mentem nézőszáma, néhány hónapja még úgy fogalmazott, hogy ez a szám teljesíthetetlen. Miért gondolta így?
A Covid után megfeleződött a moziba járók száma, ezért gondoltam, hogy hiú ábránd az ötszázezres nézőszám. A streaming adók megjelenése sem kedvezett a moziba járásnak. Revideálnom kell az álláspontomat:
úgy látszik, ha valami érdekli az embereket, akkor ki lehet mozdítani őket a barlangjukból.
Ilyen számot csak olyan nézőkkel lehet elérni, akik már régóta nem mentek moziba, de felfigyeltek a film hírverésére és a független filmek népszerűségére. Azt látjuk, hogy a járvány előtt a négyszázezres nézőszám is teljesíthető volt, de azóta a százezer nagy sikernek számít magyar filmnél.
Herendi Gábor rendező a forgatáson
Fotó: Sághy Tímea/Futni mentem produkció
Egy cseh film, a Nők, ha futnak remake-je a Futni mentem. Úgy tudom, az eredeti cseh forgatókönyv nem nyerte el túlzottan a tetszését…
Nem volt meg az a mélysége, ami miatt megfogott volna. Az alapötlet ugyanaz maradt: adott egy idős házaspár, a férj hirtelen meghal, a bakancslistájukon pedig ott maradt a maraton lefutása.
Az eredetiben nincs családi konfliktus, azt mi tettük hozzá.
Széthullott családdal talákozunk a film indulásakor, és szép lassan kiderül, hogy az édesanyának és három felnőtt lányának a viszonya eléggé feszült. Nem sokat törődött velük gyerekkorukban, ebből traumák származtak. A cél érdekében össze kell fogniuk, és így szép lassan egymásra talál a család. Ezektől az emberi történetektől vált tartalmassá, olyan vígjátékká, amit szívesen forgattam. A család, mint szervezeti egység, elég sok helyen széthullóban van, valószínűleg ezért hat ilyen erőteljesen a történet. Én mindig azokat a vígjátéki struktúrákat szeretem, amelyeknek erős lüktetésük, amplitúdójuk van: a drámai pillanat és a nevetés váltakozik.
Futni mentem: Lovas Rozi és Udvaros Dorottya
Jólesett kikerülni a vígjátéki skatulyából a Toxikomával, és a bemutató idején volt egy filmtervem, egy fiataloknak szóló mozi, amelyet végül nem támogattak. Ekkor keresett meg a Toxikomát forgalmazó Vertigo Média két producere, Kárpáti György és Berta Balázs a Futni mentem filmötletével, s megegyeztünk abban, ha át tudjuk írni a forgatókönyvet, nekiállok.
Első nagy sikere, a Valami Amerika idején, a kétezres évek elején a szerzői filmek korát élte a magyar film. Nem érezte kívülállónak magát, lenézettnek a könnyed műfajt?
Kívülálló voltam, mert nem végeztem Filmművészeti Egyetemet.
Sok filmes van, aki nem ott tanult, de fogorvosként tényleg más világból indultam, aztán a reklámszakmából „pofátlankodtam” a filmkészítésbe.
Szerintem lenézett volt ez a műfaj, sokan mondták, kicsit amerikai, amit csinálok.
Andy Vajna és a Filmalap kijelölte az irányt a „műfaji film”, ha úgy jobban tetszik, a közönségfilm felé, ráadásul amerikai gondolkodással. Ennek ellenére nem voltak egy hullámhosszon?
Nehéz ezt megmondani, de azt hiszem, Andy Vajnát zavarta, hogy van valaki, aki ért a közönségfilmhez, és nem ő emelte be a rendszerbe. Amikor a nézettségi rekordokról volt szó, mindig a Valami Amerikát emlegették, soha nem A miniszter félrelépet. Azt gondolom, be akarta bizonyítani, hogy a közönségfilmhez ő jobban ért, én megzavarhattam az összképet a sikereimmel. 2017-ben a Kincsem forgatása alatt jöhetett elő ez a konfliktus, akkor nagyon összevesztünk.
Andy Vajna az utolsó pillanatig nem ismerte el a film erényeit.
Négyszázhatvanezer nézőnk lett, de soha nem mondta, hogy bármiben igazam volt. Ám abban a demokratikus rendszerben, amelyet felépített – bár ő maga nem szavazott a filmterveimre –, a bizottság mégis adott nekem támogatást. Három filmem is készült az ő időszakában.
Herendi Gábor munka közben
Fotó: Sághy Tímea/Futni mentem produkció
Csak itthon lett sikeres a Kincsem?
Közönségfilmet nagyon nehéz külföldre eladni. Tizenhat országban vetítették, de csakis televízióban. Multiplex mozikban nem tud relevánsan szerepelni egy magyar közönségfilm: a feliratot nem kedvelik és a szinkronizálás sem működik. A szerzői vagy művészfilmek art mozikba eladhatók, ott a feliratozás elfogadott.
Egymillió néző kell ahhoz, hogy nyereségről lehessen beszélni a Futni mentem esetében?
Rendkívül nyomott áron, húsz nap alatt vettük fel a filmet.
És jól állunk, a bevétel, ami a gyártó cégnél marad már biztos, hogy nullszaldós. A producerek lelkesek, s eldöntötték, visszaforgatják egy új filmbe.
Cseh remake lesz az is. Most átírásra alkalmas, befutott filmes alapötleteket keresnek.
A közönségfilmek időszakában sem születik sok vígjáték. Melyik magyar film nyerte el a tetszését az elmúlt években?
Sajnos ma is lenézett műfaj a vígjáték, pedig nehéz elkészíteni.
Most a markáns társadalmi mondanivalójú független filmek erősek, például Szimler Bálint Fekete pontja és Reisz Gábor Magyarázat mindenre című munkája.
Az állami támogatású filmek között az Inkubátor program filmjei fogtak meg.
Fontos a filmeseknek, hogy februárban újra lesz Magyar Filmszemle?
Borzasztóan hiányzott. Örülök, hogy a filmes társadalom nem megosztott, ezt az is igazolja, hogy rengetegen jelentkeztek a szemlére.
Máté Péter életét feldolgozó filmtervét nem adta fel?
Nem, de az egy drága film lenne, sok zenével. Nem lehet állami támogatás nélkül megcsinálni. Nagyon jó téma, látlelet a múlt század hetvenes–nyolcvanas éveiről, ráadásul Máté Péter az a ritka művész, aki átörökítette magát a mába, dalait mindenki ismeri. A gyermekkorában megállapított szívrendellenessége nem jósolt hosszú időt neki, habzsolta az életet, s ez a szenvedély élteti a dalait.
Nyitókép: Jelenet a filmből: Trill Beatrix, Tenki Réka, Lovas Rozi és Udvaros Dorottya
