Jelenleg a filmesek nem kapnak semmiféle valós visszajelzést a szakmától és nincs igazi filmes seregszemle, ahol találkozhatnának. Szinte csak azokról a filmekről számol be a sajtó, amelyek moziforgalmazásba kerülnek, vagy valamelyik fesztiválon eredményesen szerepelnek – mondja Muhi András a 44. Magyar Filmszemle igazgatója.

Legutóbb 2012-ben rendeztek Magyar Filmszemlét Budapesten, s Tarr Béla, a Magyar Filmművészek Szövetségének akkori elnöke állami támogatás nélkül, „fapados” találkozót hirdetett meg a kortárs magyar film iránt érdeklődőknek.

Muhi András producer az Árvai Jolán-díjjal a Magyar Filmkriktikusok díjátadásán 2023-ban
Fotó:Kálmán István /Objektív Stúdió/muosz.hu

 

Veszprémbe és két észak-balatoni városba, Balatonalmádiba és Balatonfüredre költözött az elmúlt négy évben a magyar film seregszemléje: a Nemzeti Filmintézet szervezésében ebben a három városban rendezik meg a Magyar Mozgókép Fesztivált, amely tavaly óta a MOZ.GO nevet viseli. Muhi András úgy látja, nagyon jól megférhet egymás mellett a szemle és a fesztivál, hiszen a két találkozó más-más koncepció jegyében jön létre. Az Oscar-díj típusú fesztiválok stílusában született a Magyar Mozgókép Fesztivál, vagyis minden kategóriából az öt legjobbat nevezik be, s ebben a teljes hazai filmtermés nem mutatkozik meg – magyarázza.

A budapesti filmszemlére az elmúlt két esztendő alkotásai közül, a 2023. január elseje óta bemutatott filmekből válogattak, összesen háromszáznyolcvankét filmnevezés érkezett, ebből százötven került versenybe. Nyolc kategóriában – játékfilm (hetven percnél hosszabb), kisfilm, kísérleti film, dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm (hetven percnél rövidebb), animációs film, animációs rövidfilm és televíziós sorozat egy epizódja – lehetett nevezni.

Jelenet a Lefkovicsék gyászolnak című filmből

 

Ennek a rengeteg munkának mintegy a tizede került moziba, vagy ért el fesztiválsikert, tehát nagy részükről alig hallottunk – folytatja Muhi András. – Az a célom, hogy a szakmaiság határozza meg a szemlét, és találjuk meg a párbeszéd lehetőségét. Nem teszünk különbséget alkotó és alkotó között, amit ennek az országnak a filmesei akár itthon, akár külföldön valósítottak meg, idetartozik. Mindenkit meghívtunk a szemlére és bővítettük a korábbi kategóriákat. A filmszemle mindig is alkalom volt arra, hogy a világosítótól a rendezőig a teljes stábok megjelenjenek.

Fontos, hogy vetítés után a filmes szakma, a kritikusok, az esztéták és maguk az alkotók nyilvánosan vitassák meg a bemutatott műveket.

Most is az adott filmek dramaturgiája, technikai és filmnyelvi megvalósítása lesz a fókuszban. Meggyőződésem, hogy az az elveszettség, amely tizenöt éve tart a filmes világban, részben a visszajelzések hiánya miatt van.

Jóvári Csenge és Konrád Zsuzsanna a Január 2-ben

 

A huszonöt versenybe került játékfilm között szerepel Szilágyi Zsófia egy válást a költözködésen keresztül bemutató, Január 2 című munkája, amely a XX. Cinefesten a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének (FIPRESCI) elismerését kapta. A játékfilmek versenyében ott lesz a tallinni Black Nights Just Film fesztiválon legjobb film díját nyert, Véletlenül írtam egy könyvet című felnövéstörténet, Lakos Nóra filmje. S vetítik a MOZ.GO-n a legjobb első film (rendező Breier Ádám), valamint legjobb férfi főszereplő (Bezerédi Zoltán) elismerését elnyerő Lefkovicsék gyászolnak című alkotást is, akárcsak a Cicaverzumot, melyért Törőcsik Franciska vehette át a legjobb női főszereplőnek járó díjat. Tizenhat dokumentumfilm jutott a versenyszekcióba, egyebek mellett egy budapesti fiú felnövésének tizenkét évét kísérő KIX, Mikulán Dávid és Révész Bálint munkája és az Azariah-jelenséget feldolgozó, Mi vagyunk Azariah (rendező: Mazzag Izabella) című alkotás.

Hajduk Károly kétszer a Mesterjátszmában

 

Hetven percnél hosszabb animált filmalkotásokból öt került versenybe. Látható, hogy ebben a műfajban több egész estés munka született, köztük egy műfaji újítás: az egész estés animációs dokumentumfilm, Csáki László Kék Pelikán című filmje. Versenyben van Gauder Áronnak az indián teremtésmítoszra épülő filmje is, az Annecy-ben legjobb filmnek választott Kojot négy lelke.

Elmozdult a korábbi hagyománytól a filmkészítés: a fesztiváligazgató szerint az új nemzedék nem a tiszta szerzői film híve. Most bújt ki a magyar film Jancsó Miklós és Tarr Béla hagyatékából – teszi hozzá Muhi András. – Éppen ezért nagyon érdekes, hogy a jelen fiatal nemzedéke vagy a középgeneráció merrefelé viszi a hajót. Azt látjuk, hogy az Inkubátor program elsőfilmesei továbbra is nagyon sikeresek. Ezeket a pályákat kell továbbépíteni és folyamatos párbeszédben maradni a szakemberekkel.

A 44. Magyar Filmszemlét a Corvin Moziban február 3. és 9. között rendezik meg.

 

Nyitókép: Demeter Villő a Véletlenül írtam egy könyvet című film gyerekszereplője