Kokas Katalin (hegedű) és Kelemen Barnabás (hegedű) mellett Maxim Rysanov (brácsa), Kokas Dóra (cselló), Fejérvári Zsolt (nagybőgő), Benkócs Tamás (fagott), Boldoczki Gábor (trombita), Káip Róbert (harsona), Joó Szabolcs (ütőhangszerek), valamint Bezerédi Zoltán, ifjabb Vidnyánszky Attila, Szabó Sebestyén László, Kelemen Hanna színművész is föllép a rendhagyó koncerten, melynek teljes bevételét a klinika intenzív osztályának korszerűsítésére ajánlják fel a művészek.

Műsorra kerül Johann Sebastian Bach G-dúr, 3. brandenburgi versenye (BWV 1048), a hat concerto grossóból álló brandenburgi sorozat egyik legizgalmasabb darabja, amely feltehetően az 1710-es évek végén született. Különleges hangzásvilágát a szokatlan, háromszor hármas vonós apparátus – három hegedű, három brácsa és három cselló – teremti meg, amely gazdag, sokrétegű zenei szövetet hoz létre, az előadók számára az improvizáció lehetőségét is megnyitva. A kompozíció a barokk zeneszerzői fantázia és az előadói szabadság különleges találkozása.

A Fesztivál Akadémia Budapest koncertjén a Zeneakadémián
Képforrás: Posztos János/ FAB sajtóközlemény

 
 
Fölcsendül az esten Liszt Ferenc újító hangzásvilágú egyházzenéjének kiemelkedő alkotása, az 1878/1879-ben született Via crucis. A Krisztus szenvedéstörténetét megzenésítő, eredetileg vokális, orgonakíséretes mű most új aspektusban, bársonyos hangzással, vonósnégyes-változatban, eredeti bibliai idézetek kíséretében szólal meg. Liszt kétféle zongoraátiratot is készített a műből, ezúttal azonban Dinya Dávid vonósnégyes-átiratában hangzik fel Kelemen Barnabás, Kokas Katalin, Maxim Rysanov és Kokas Dóra előadásában. A tételszövegek összeállítása Carolyne zu Sayn-Wittgensteinnek, Liszt élettársának munkája. A bibliai idézeteket Kelemen Hanna és Szabó Sebestyén László színművészek tolmácsolják majd.

A műsort Igor Sztravinszkij első világháborús ihletésű, örök érvényű üzenetet közvetítő színpadi műve, A katona története zárja, mely az útját kereső Katona és az őt sorozatosan becsapó, furfangos Ördög tragikomikus meséje, az emberi gyengeség és a kísértés drámája.

A sokszínű zene népi, ragtime, stilizáltan táncos (paso doble, tangó, bécsi keringő) és protestáns egyházi ihletésű motívumokat is felvonultat. Az 1918-ban alkotott mű a háború elől menekülő Charles-Ferdinand Ramuz író és a zeneszerző svájci találkozásának gyümölcse, kis apparátusra épülő, könnyen utaztatható előadást álmodtak meg. A hegedű a Katona alakját, az ütőhangszerek pedig az Ördögöt képviselik. A narrátort Szabó Sebestyén László, a Királykisasszonyt Kelemen Hanna, a Katonát ifjabb Vidnyánszky Attila, az Ördögöt pedig Bezerédi Zoltán alakítja majd.

 

Nyitókép: Kokas Katalin (hegedű) és Kokas Dóra (cselló)
Képforrás: Felvégi Andrea/FAB sajtóközlemény