Bódy Gábor: Egybegyűjtött filmművészeti írások 2. Szerk. Gelencsér Gábor, MMA Kiadó, Budapest, 2020, 326 oldal.



Tizennégy évvel az első kötet után jelent meg Bódy Gábor összegyűjtött filmművészeti írásainak második része. Az új válogatás kapcsán felelevenítjük, hogy mi is ennek a sorozatnak a története.

Bódy Gábor (1946–1985) filmrendező, elméletíró munkássága megkerülhetetlen a magyar filmtörténetben. De személyét szélsőséges vélemények övezték: rajongtak érte, vagy elutasították. Különleges tehetsége, zseniális újításai sok esetben értetlenséget keltettek, nem vették komolyan, vagy alábecsülték életművét. A halála körülményeit övező bizonytalanság felerősítette az érdeklődést, de ügynökmúltjának feltárása megtorpanást hozott. 2006-ban Bódy Gábor összegyűjtött filmművészeti írásainak első kötete azzal a céllal jelent meg, hogy kijelölje az alkotó helyét a magyar filmtörténeti kánonban. A kezdeményezés Zalán Vincétől és Szabó Zsuzsától származott, és ők voltak az első kötet szerkesztői is. Az akkori terv szerint három kötetben dolgozták volna fel Bódy írói munkásságát. Az első kötetet az Akadémiai Kiadó jelentette meg. Hogy a kötetnek akkor miért nem volt folytatása, arra leginkább a magyar szakkönyvkiadás viszontagságos közelmúltja ad magyarázatot. Az Akadémia Kiadó külföldi tulajdonosa nem látta rentábilisnak a sorozat folytatását, sőt, a raktárkészlet bezúzását tervezte, de Pentelényi László, a Francia Új hullám kiadó vezetője felvásárolta a raktáron lévő Bódy köteteket, hogy továbbra is elérhető legyen a filmbarátok számára.


/Nárcisz és Psyché - poszter/

Az új válogatás közreadója, az MMA Kiadó folytatta az első kötet koncepcióját: a korábbi Bódy munkásságának az első szakaszával foglalkozott, a mostani Bódy életművének csúcspontjait tárgyalja. Ha Bódy nagyjátékfilmjeit nézzük, szerénynek tűnhet a felsorolás, hiszen ebben a műfajban csak három alkotást készített. A vizsgafilmjét, az Amerikai anzikszot, a jelen kötetben tárgyalt Psychét és a Kutya éji dalát. Ezeken kívül csak rövidfilmeket, kísérleti filmes anyagokat, tévéfilmeket és egy színpadi munka filmes változatát készíthette el. (Érdemes megemlíteni a Magyar Dezső rendezte Agitátorokat is, amely Bódy filmjének is tekinthető.)

A kötetben főképp azok a szerzői írások szerepelnek, amelyek Bódy e két filmjével kapcsolatosak. Ennek megfelelően a kötet két részből áll. Az elsőben a Psyché anyagai találhatók, kiegészítve olyan érdekességekkel, mint Bódy Weöres Sándorral készített interjúja, a szerző előszava a Psychéhez vagy az elhíresült „Kedves Mr. Daumann” kezdetű Bódy levél. Ezek az írások korábban már megjelentek, de összegyűjtve most teljesebb képet adnak Bódy legnagyobb vállalkozásáról. Nem kevésbé izgalmas a kötet második fele, hiszen az itt szereplő írások jó része most jelenik meg először. Például Bódy anyaggyűjtése a Kutya éji dalához, amelyhez eredetileg nem készült forgatókönyv. Ezek a szövegek, illetőleg a gyártáshoz kapcsolódó kiegészítő anyagok tovább árnyalják e két filmről és a rendező világáról kialakított képet. A kötetet eddig nem ismert fotók teszik még különlegesebbé, amelyek közreadásáért Baksa-Soós Verát illeti a köszönet.

A Bódy-életmű forrásainak gyűjteménye a harmadik kötettel válhat teljessé, amely az életmű utolsó és bizonyos értelemben legizgalmasabb szakaszát tárgyalja: bemutatja a videó- és kísérleti filmekhez kapcsolódó dokumentumokat és elméleti munkákat. Reményeink és az MMA Kiadó nyilatkozata szerint erre már nem kell sokat várni: talán már jövőre kézbe vehetjük Bódy Gábor életműsorozatának záró darabját.

(A szerző a Színház- és Filmművészeti Egyetem doktorandusza. Kutatási témája Bódy Gábor életműve, az OSzK Kézirattárában található Bódy-hagyatékot dolgozza fel.)