A közösségi média virtuális világában arctalanul, rendre következmények nélkül lehet megsérteni, megszégyeníteni bárkit, akár maradandó lelki károsodást okozva. Ez leginkább a tinédzsereket veszélyezteti, sok bántalmazott fiatal menekül az öngyilkosságba. Hatalmas súly nehezedik a szülőkre és az online fórumokat vezető cégekre, hiszen megoldhatatlannak tűnő problémát kell orvosolniuk.
A filmdráma középpontjában Eszter áll, aki nem találja helyét a világban. Próbál beilleszkedni a középiskolai közösségbe, de tévútra tér: előbb flörtöl, majd „randizik” az angoltanárával. A bizarr szituációt tetézi, hogy kapcsolatukat kizárólag az online térben tartják. A kezdetben izgalmasnak tűnő kapcsolat átterjed Eszter iskolai és magánéletére is.
Schwechtje Mihály első egész estés filmje, a Remélem legközelebb sikerül meghalnod :) állami támogatás nélkül készült. Ez érződik képi világán, a kevés helyszínen, díszleten és a nagyrészt ismeretlen stábon. 2016-ban forgatták, de 2018-ban került a mozikba, szerény promóciót kapott, azonban a kritikusok elismeréssel fogadták.
A színészek nagy része pályakezdő vagy amatőr, talán ezért látható némi bizonytalanság a játékukban. Szerencsére a két főszereplő kivétel. Az Esztert alakító Herr Szilvia emlékezetes, bár hanglejtésén, mimikáján érződik a tapasztalatlanság. Vajda Kristóf kiválóan hozza Pétert, Eszter osztálytársát, aki előbb visszahúzódó, majd átváltozik online zaklatóvá. Természetességgel és a lelki mélységeket érzékeltetve teszi életszerűvé a karaktert.
A film hibája, hogy e súlyos és aktuális témával kapcsolatban nem tud új kérdéseket és válaszokat megfogalmazni, csupán az ismert veszélyekre hívja fel a figyelmet. A cselekmény és a párbeszédek néhol döcögnek, viszont néhol meglepően lendületes és hihető a történet. Üzenete nem didaktikus – a végkifejlet pedig megható.
