Szerző: Szentmártoni Szabó Géza
Rejtélyes szarkofág a Sándor-palota díszkertjében
Ásatás ötven éve a budai karmelita klastrom templomának helyén, avagy Szent István családfájának utolsó aranyágacskája és Rákhel siralma.
Janus Pannonius elégiája a nyári napfordulón Feronia forrásáról
Janus Pannonius 1458. június 15-én rekkenő nyári hőségben kaptatott fel a hegyre ahhoz a forráshoz, amelynek kútházában ma már emléktábla jelöli egyik híres elégiájának születési helyét.
„Az sárkány ellen nyomoték”
Hatszázötven esztendős a Kolozsvári testvérek prágai Szent György-szobra. Szent György-napi dolgozat a sárkányölő szent legendájáról, Nagy Lajos király koráról és a prágai Szent György-szobor magyarországi eredetéről.
Petőfi Sándor neve napja március 18-án
Sándor-napi dolgozat a névről, a naptárról és a kétszáz esztendeje született Petőfi Sándor névnapi köszöntéséről.
Hajdani és mostani Gézák február 25-i névnapjára
Géza-napi dolgozat a névről, a névnapról, a naptárról és a virágzó mandulafáról Szőcs Géza emlékére.
Valentiniana: egy skót humanista Bálint-napi éneke
A középkori eredetű francia és angol néphit szerint február 14-én, Szent Bálint napján kezd ébredezni a természet téli álmából, a madarak is ekkor választanak társat; s az első leány, akit a férfi e nap reggelén megpillant, abban az esztendőben hű szerelmese lesz. George Buchanan versével ünnepeljük a jeles napot.
Kölcsey kétszáz esztendős Hymnusa
Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én, Szatmárcsekén készítette el Hymnus című versének tisztázatát, amely huszonegy év múltán, Erkel Ferenc dallamával kezdett a magyar nemzet himnuszává válni. 1989 óta ez a nap a magyar kultúra napja is.