Ukrajna tavaly februári megtámadása óta Putyin többször is nukleáris kardcsörtetésbe kezdett. Az atomfegyver esetleges bevetése okot adhat az aggodalomra, ahogy a másik lehetőség, a kísérleti nukleáris robbantás nemkülönben. Az orosz elnök utalt is az alkalmazására. Itt az ideje elgondolkodni a valószínűségén.

A hivatalosan semleges Svédország és Finnország eddig nem tekintette külpolitikai célnak a NATO-tagság elérését. Az orosz–ukrán háború viszont ennek az átértékelésére késztette mindkettőjüket. Nemrég benyújtott NATO-csatlakozási kérelmük azonban csak részben szól a biztonságról.