A magyar ipari műemlékek a XIX. és a XX. századi modernizáció lenyomatai, amelyek nemcsak gazdaságtörténeti, hanem építészeti szempontból is jelentős értéket képviselnek. Az épületek funkcióváltása egyszerre szakmai kihívás és kreatív lehetőség a kortárs építészet számára.

Budapest utcái és terei régmúlt történeteket rejtenek, köztük egykori temetőkét, melyek csak az idősebb generációk emlékezetében élnek. Az elmúlt századok során a város fejlődésével és átalakulásával számos temető megszűnt, helyüket parkok, épületek, utak foglalták el.

Mily mértékben teremtitek a fővárost nagyszerűvé: oly mértékben válik a hon hatalmassá. – Táncsics Mihály 1864-ben rajzolta meg e szavakkal a jövő Budapestjét. Ám írása csak 1867-ben jelent meg, nyitott kapukat döngetett, a városegyesítés a küszöbön állt.