Feketefenyők díszsorfalával övezett sétány, egy letűnt világ „hídja”, melyen járva évszázados emlékek törnek elő. Várkonyi Nándor ifjúkora, amikor házitanítónak szegődött, s egy grófi család barátjává vált. Itt kezdte életét meghatározó könyvtárosi munkáját.

Rövidke, mindennapos sétám ebben az időtlen városkában. Már negyvennégy éve élünk itt – képzelhetik! Vég nélkül szőhetném fonalát… Sümeg a világ közepe. Bárhol járok a világban, újra ide térek vissza, haza. Ehhez a helyhez igazítok mindent.