1948 második felében, a kommunista hatalomátvétel után a kulturális szféra államosítása is megkezdődik, majd néhány hónap alatt végbemegy a tudományos és a művészeti élet szovjet mintájú átszervezése – győzedelmeskedik a sztálinista „kulturális forradalom”. A színházakból száműzik a polgári szerzők darabjait; a mozik műsoráról az angolszász filmek, a könyvesboltok polcairól a kortárs nyugati könyvek tűnnek el. Mégis akadnak olyanok, akiknek nem lehet megtiltani a szabad gondolkodást.

A tiltott absztrakt című művészettörténeti témájú ismeretterjesztő film a magyarországi absztrakt festészet 1956 és 1968 közötti időszakáról szól, azon belül is a Zuglói Körről, amelyhez a XX. századi magyar képzőművészet ma is élő legnagyobb alakjai – Molnár Sándor, Bak Imre, Nádler István és Deim Pál – tartoztak.

Az absztrakt festészet idehaza ugyanakkor jelent meg, mint Európában, és jeles képviselői az európai mesterekkel egy színvonalon alkottak, de a magyar kultúrpolitika nem nézte jó szemmel e polgári művészetet. A II. világháborút követő időkben az Európai Iskola tagjai – mások mellett Kassák Lajos, Korniss Dezső, Gyarmathy Tihamér és Lossonczy Tamás – még Picasso és Matisse párizsi műtermeiben láthatták, tanulhatták a nyugati festészet modern irányzatát. 1949 után ez az alkotói szabadság megszűnt, az absztrakt festőket zárt ajtók mögé kényszerítették. Az új generációnak elölről és önerejéből kellett kezdenie mindent.

A filmben megszólaló festők arról vallanak, hogyan indult pályájuk e szürke és fojtogató korszakban, melyek az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeik, és miként sikerült megszerezniük a számukra alkotói szabadságot jelentő festészeti tudást a szocialista realizmust megkövetelő művészetpolitika idején. A főiskolai tanárok sem a XX. századi modern művészet, sem a kortárs egyetemes művészet értékeit, eredményeit nem tanították, nem mutatták meg a növendékeiknek, sőt, minden eszközzel igyekeztek megakadályozni ezek megismerését. Megfosztották az egyetemes művészet jelenétől az akkoriban felnövő festőgenerációt. Ezért a fiataloknak titokban kellett végigjárni a modern művészet állomásait. A film központi alakja Molnár Sándor. Egyetemistaként alapította meg a Zuglói Kört, és ezzel kortársai szellemi vezetőjévé vált. E közösséghez tartozó ifjú festők lelkében saját igazságuk lángol, realizmusuk más, mint a tanáraik által elvárt szocialista realizmus. A fiatalok az általuk hazugnak vélt doktrínákkal szemben új művészetfilozófiát fogalmaznak meg, nyugatról hozott könyveket fordítanak le – mindezt titokban. Kiállításokat szerveznek, amelyeket rendre betiltanak. Amikor 1963-ban a légkör megenyhül, szinte rongyosan, éhezve utaznak nyugatra, hogy végre láthassák az addig csak fekete-fehérben ismert képeket, és beszívják a szabadság levegőjét.

A Tiltott absztraktok című film személyes történeteken és életutakon keresztül mutatja be egy kivételes művésznemzedék erkölcsi választását, a szabadságba, az alkotás autonómiájába vetett hitét.


Tiltott absztraktok │ magyar dokumentumfilm, 60 perc, 2018 │ Rendező: Bánki Ákos │ Szakmai konzulens: Rieder Gábor │ Operatőr: Szandtner Dániel, Lapos László │ Narrátor: Kroó Ádám │ Vágó: Batka Annamária │ Gyártásvezető: Sváb-Kovács Szilveszter │ Közreműködtek: Bak Imre, Fajó János, Keserü Ilona, Klimó Károly, Molnár László, Molnár Sándor