A „tánc Shakespeare”-jének nevezett koreográfus munkássága a XVIII. század második felére esett, és újra tartalommal ruházta fel az addigra kiüresedett színpadi táncművészetet. Az ő tevékenységétől számíthatjuk, hogy a narráció táncmozdulatokon keresztül jelenik meg a táncszínpadon. Vagyis a világnap dátumát az európai balett történetének jelentős fordulatához kötötték. Célja mégis egyetemes, a tánc megünneplése a világ összes országában, minden tánchoz kapcsolódó intézményben vagy csoportosulásban, illetőleg bármely táncot szerető körben.


/Jelenet a Magyar Állami Népi Együttes Liszt-mozaikok című előadásából a 15. Magyar Táncfesztiválon a Győri Nemzeti Színház nagyszínpadán 2019. június 19-én. MTI/Krizsán Csaba/

A Magyar Táncművészek Szövetsége hagyományosan a tánc világnapján osztja ki a magyarországi táncszakma kiválasztottjai között a díjakat. Szakály György Kossuth-díjas, Liszt-díjas, Érdemes és Kiváló Művész életműdíjban részesült. Klasszikusbalett-szerepekben és ettől eltérő stílusú művekben is kiváló alakítást nyújtott, holott ez az 1970-es és 80-as évek Magyarországán nem volt jellemző. A szenvedését elrejtő Petrucchiótól A próba Júdásán át a Macskák Mefisztulészéig sokféle szerepben emlékezhetünk nagyszerű alakításaira. Ugyanakkor főszerepet táncolt Milloss Aurél Mandarinjában, ami rendkívüli táncos kifejezőerőt igénylő koreográfia volt.


/Szakály György (elöl) és Rudolf Nureyev világhírű orosz származású balett-táncos, a Cristoforo című balett főszereplői az előadás egyik jelenetében. A Magyar Állami Operaházban február 20-án mutatják be Szakcsi Lakatos Béla-Kóródy Ildikó Cristoforo című balettjét, Keveházi Gábor koreográfiájával. MTI Fotó: Földi Imre/

A másik életműdíjat Mucsi János néptáncművész, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett Harangozó Gyula-díjas koreográfus, Érdemes Művész, a Duna Művészeti Társaság elnöke kapta. Neki köszönhető többek között a Duna Művészegyüttes rendszerváltás utáni megújítása, valamint a néptánc és kortárs tánc közötti együttműködés létrehozása az együttes repertoárjában.

A Tánctudományért-díj kitüntetettje Lelkes Lajos, aki a Bartók és a Bihari Táncegyüttes egykori táncosaként jelen volt a táncházmozgalom megszületésénél, amelyet az UNESCO a szellemi kulturális örökség megőrzését célzó példaértékű  kezdeményezésként ismert el. Lelkes szakkönyvkiadóként sok néptánckutatási kiadvány létrejöttében is közreműködött. Táncművészet csak akkor létezhet, ha megfelelő oktatás is van. A Táncoktatásért-díjat kapta Szőnyi Eleonóra balettművész, Liszt-díjas, Érdemes Művész és Hortobágyi Gyöngyvér néptáncművész, a Magyar Táncművészeti Egyetem Néptánc Tanszékének vezetője.


/Oláh Zoltán (b) James szerepében és a címszerepet alakító Shoko Nakamura (j) Herman Severin Lovenskiold és Maina Gielgud A Szilfid című klasszikus-romantikus balettjének próbáján az Operaházban 2014. április 29-én. A darabot május 3-án mutatják be. MTI Fotó: Beliczay László/

A balett és a néptánc a magyar táncszakma élvonalát jelenti. Ez nem véletlen. Az 1950-es évektől kezdve e két táncművészeti ág töretlenül fejlődött. A társastánc, modern tánc és kortárs tánc később nyert teret a hazai táncéletben, vagy honosodott meg újra hosszú megszakítottság után. Ahogy a Duna Művészegyüttes történetéből vagy a Magyar Táncművészek Szövetségének világnapi üzenetét tolmácsoló Mihályi Gábor Magyar Állami Népi Együttes élén eltöltött pályájából is látható, az egyes táncnyelvezetek keverednek a kortárs táncszínházi produkciókban. Így a jövőben az egyes táncművészeti ágak szétválasztása  már nem  lesz szükségszerű.

A Táncművészetért-díjat Berzsenyi Krisztina jelmeztervező és Dr. Mády Ferenc, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Ortopédiai Klinikájának nyugalmazott egyetemi docense kapta.

Kiktől várjuk a táncművészet megújítását, ha nem a koreográfusoktól? Az idei év díjazottjai közül visszaköszön a Duna Művészegyüttes, hiszen jelenlegi művészeti vezetője, Juhász Zsolt Harangozó Gyula-díjas néptáncművész, koreográfus lett az évad legjobbja. Juhász a Duna Művészegyüttes repertoárját kortárs táncszínházi irányokkal gazdagítja.


/A Duna Művészegyüttes Szerelmünk, Kalotaszeg című táncestjének próbája a Művészetek Palotája (Müpa) Fesztivál Színházában 2018. április 11-én. A Nemzeti Táncszínházzal közös program bemutatója a Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) keretében 2018. április 12-én lesz, az előadás rendezője Juhász Zsolt. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt/

A vidéki balettelőadások alkotói közül az évad legjobbja Vincze Balázs Harangozó Gyula-díjas táncművész, koreográfus, a Pécsi Balett művészeti vezetője lett. 2005 óta irányítja a balettegyüttest, és szervezeti, művészeti szempontból is nagyarányú fejlesztéseket hajtott végre.

A fiatal nemzedék tagjai számára ösztönző, hogy munkájukat, művészetüket szakmai díjjal jutalmazzák. 2020-ban négy legjobb női táncművésze volt az évadnak, a balett, a néptánc, a modern tánc és a kortárs tánc területéről. A férfi táncművészek közül öten voltak a legjobbak, a hölgyekhez hasonlóan a balett, a néptánc, a modern tánc és a kortárs tánc területéről. A kezdő táncművészek is kaptak elismerést: az évad legjobb pályakezdőjének három művészt választottak, a Magyar Nemzeti Balett, a Duna Művészegyüttes és a Pécsi Balett tagjait.


/A Pécsi Balett társulatának tagjai táncolnak Zachár Lóránd és Cameron McMillan H-arcok című kortárs balett művének budapesti premierjén a Nemzeti Táncszínházban 2014. február 14-én. MTI Fotó: Kallos Bea/

A koncepció és a művészi igény nélküli táncprodukciók korában Diderot így vélekedett: „A balett zsenijére vár.” A zseni megérkezett Jean-Georges Noverre személyében. Születésének 293. évfordulóján csak azt kívánhatjuk az összes díjazottnak, hogy művészi elképzeléseik kivitelezésének útja ne legyen olyan rögös, mint annak idején Noverre-é volt.

/Indulókép: Jelenet a Magyar Nemzeti Balett A tökéletesség szédítő ereje című előadásából a 15. Magyar Táncfesztivál megnyitóján a Győri Nemzeti Színház nagyszínpadán 2019. június 17-én. MTI/Krizsán Csaba/