Péntek Imre Csipetnyi ég című verseskötete kapta a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának az év legjobb könyvét elismerő díját. A 2020-as Könyv Nívódíjat Kenéz Ferenc A visszaírt betű (Válogatott versek) és Monostori Imre Kéve és kereszt – Kritikai rajzok című kötete nyerte el. A díjakat hagyományosan az Élőfolyóirat-sorozat estjén adják át, idén a pandémia helyzet miatt erre nem kerülhetett sor, ezt későbbi időpontra halasztották. Az okleveleket és pénzdíjat a nyertes szerzőkhöz eljuttatják.

Az idei év különlegessége, hogy két válogatott verseskötetet is díjazott az MMA az Irodalmi Tagozatba tartozó 39 akadémikusa. Az Év Legjobb Könyve egy új, válogatott verseskötet lett, amely Péntek Imre 2015–2020 között írt verseit gyűjtötte egybe, a nívódíjat Kenéz Ferenc verseinek reprezentatív gyűjteménye kapta, míg a másik nívódíjjal Monostori Imre irodalomtörténész, kritikus esszékötetét díjazta a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozata.

Az Irodalmi Tagozat Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, akadémikus, a nemzet művésze javaslatára 2014-ben, hat évvel ezelőtt döntött úgy, hogy az MMA által évente „Elismerő oklevelekre” a tagozatok rendelkezésére bocsájtott összegből megalapítják az Év Legjobb Könyve Díjat és a könyves Nívódíjakat, amelyekre a jelölteket minden év novembere és a következő év októbere között megjelenő könyvek közül műfajtól függetlenül választanak ki. Az Irodalmi Tagozatban tevékenykedő akadémiai tagok minden évben javaslatot tesznek a díjazottakra, majd titkos szavazással döntenek arról, hogy az előterjesztettek közül kik a legérdemesebbek. Idén a 19 jelölt könyv közül választották ki online szavazás útján a két verseskötetet és az esszéket, kritikákat tartalmazó összefoglaló tanulmánykötetet.

Mezey Katalin, az MMA Irodalmi Tagozatának vezetője elmondta, hogy bár műfaji megkötés valóban nincs, mégis a hat év alatt gyakran verseskönyvnek ítélték oda a pénzjutalommal járó díjakat, azért is, hogy ez a díj felhívja az olvasók figyelmét a kortárs magyar líra jelentős teljesítményeire.

Péntek Imre (1942, Lenti) József Attila-díjas költő, kritikus, szerkesztő, újságíró a legendás Kilencek költőcsoport tagja. 1990-től az Árgus című folyóirat, 2003–2016 között a Pannon Tükör főszerkesztője. Az utóbbi években képzőművészettel is foglalkozik. Új verseskönyve, a Csipetnyi ég 2015 óta írt, mesés-szürreális motívumokban gazdag költeményeit tartalmazza.
*
Kenéz Ferenc (1944, Nagyszalonta) úgy lett költő, úgy vált egy tagadhatatlanul egyéni, senkivel össze nem téveszthető költészet birtokosává, hogy valójában nem akart (a hagyományos értelemben) költő lenni. Azt égette billogként magára – s ettől sohasem szabadult –, hogy kíméletlen fogalmazással, egyéniségét csaknem fejszével faragva, a költészetet nem szakmai, hanem „élettani kérdésként" élje meg. Mikor verset írt, a saját életét akarta létrehozni. Szülővárosa, Nagyszalonta, számára olyan hely volt, „ahonnan az ember repülni kívánkozott". E líra nehezékét –, amelynek révén, paradox módon szárnyalni is tud – valójában a szociografikus valóság adja. A mítosz, mint metaforikus bőség, meglengetheti a valót, de igazán a föltárható rejtezésben jelenik meg iszonytató félelemmel a valóság. A vérzuhatag, amely rátelepszik az ember mindennapjaira, a társadalmi és a magánéletre, a munkára, a családra, a szerelemre. A költő ezt a valódi és szimbolikus vérzuhatagot mint mámoros emléket jeleníti meg, s amit létrehoz: első osztályú, kikezdhetetlen, van sodrása, lendülete, fölhajtó ereje.
*
Monostori Imre (1945, Tamási) József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, pedagógus, könyvtáros, az irodalomtudományok kandidátusa. Könyvtárigazgatói (és Új Forrás főszerkesztői) székéből visszavonulva nem ment "nyugdíjba", dolgozik. Elsősorban természetesen a Németh László-i életművel foglalkozik (több könyv és számtalan cikk után) még mindig, hiszen most is bevonja több írásába. A kötet az utóbbi években készült írásaiból válogat: erősen közéleti indíttatású, hiszen több foglalkozik a magyar forradalommal, illetve a közélettel.