Gróf Bethlen István miniszterelnök 1927. május 27-én Kray István báró támogatására a politikai élet vezető tényezőinek kíséretében Zalaegerszegre utazott. A népgyűlésen az alábbi beszédet mondotta el.

 

Ezt a maroknyi magyar népet, amely a Duna medencéjének közepén helyezkedett el ezelőtt ezer évvel, geográfiai helyzete predesztinálja arra, hogy a Duna medencéjének ezen a pontján vezető szerepet töltsön be. Geográfiai elhelyezkedése lehetetlenné teszi azt, hogy akarata ellenére intéztessenek el Európa e pontján a világ ügyei.

És kérdem, nem bír-e a magyar nemzet azokkal a tulajdonságokkal, amelyek más nemzetekre nézve ennek a népnek barátságát értékessé és kívánatossá teszik? Hiszen a magyar nemzet tanúbizonyságot tett szorgalmáról, becsületességéről, megbízhatóságáról, katonai erényeiről és áldozatkészségéről a háborúban és a háború után. Mindezek olyan tulajdonságok, amelyek nem vesztek el észrevétlenül a világ előtt. S amelyek értékessé teszik ennek a nemzetnek barátságát.

Ez a kis Magyarország, amely évszázadokon keresztül a nagy Osztrák-Magyar Monarchiában élt és az osztrák kétfejű sas szárnyai alatt bújt meg, el volt rejtve a világ szeme elől. Most kezdik felismerni külföldön, hogy van egy magyar nemzet a világon, s hogy mily értékeket képvisel e nemzet a haladás, a kultúra és a civilizáció szempontjából. Ez a magyar nép olyan, mint a fiatal leányzó, aki a család körében észrevétlenül nőtt fel és akit ma mutattak be a nagyvilág előtt. Ennek a leányzónak sikerekre van kilátása a szó legjobb értelmében!

A trianoni szerződés tönkretette ezt az országot. Egy nemzettel sem bántak olyan igazságtalanul a békeszerződések, mint Magyarországgal, de minden rossznak van egy jó oldala is. Én állítom, hogy még ebben a szerződésben és az e szerződésből kifolyóan teremtett helyzetben is vannak olyan lehetőségek, amelyeket kihasználhat ez a nemzet, ha összefog és összetart. Ma már a világ kezdi látni az igazságtalanságot, és a világ közvéleménye kezd az ország felé fordulni. A múlt évszázad a nemzeti egyesülés felé vitte a nemzeteket. Nagy nemzeti egységek létesültek, az olasz nemzet, a német nemzet egysége; a népek önrendelkezési joga nemcsak papíron, hanem az életben is érvényesült.

Én azt hiszem, hogy a népek önrendelkezési joga, amely a trianoni szerződésben lábbal tiportatott, a jövőben kell és fog érvényesülni. És ha ez igaz, akkor ez az ország, amely Európának e pontján az egyedüli nemzeti alapon álló ország, amely egységes magyarságában, amely körül azonban a többi államok kis Ausztriákká váltak, ez az ország nem veszíthet, csak nyerhet. Azt mondom tehát, hogy igenis, megvannak ebben az országban és azokban a körülményekben, amelyekre rámutattam, a feltételei annak, hogy aktív külpolitikát folytassunk, és ennek sikerei legyenek. Ennek feltétele az, hogy azok a belpolitikai eredmények, amelyeket eddig elértünk, pártharcokban veszendőbe ne menjenek.

A világtörténelem egy nagy clearing-hivatal, amelyben a nemzetek tartozásai és követelései kiegyenlítést nyernek. Ha a tartozás lefizetése és a követelés beszedése után valahol egy saldo marad, azt a világtörténelem folyamata szokta kiegyenlíteni. Ez a nemzet a békeszerződésben a maga tartozásait kifizette, de fennmaradtak és nem egyenlíttettek ki az ő jogos követelései. Mi a világtörténelem folyásától, saját erőnktől, összetartásunktól, s egy becsületes munkás-politikától várjuk ennek a követelésnek kiegyenlítését. De mi folyik ebből? Belpolitikai magatartásunkat nézve egyrészt az, hogy előrehaladó politikát folytassunk, mindig előrenézve és haladva a helyes úton, de tegyük azt politikai kockázatok nélkül. Kerüljük a felekezeti és osztályharcot és az egymás sorait feleslegesen megbontó politikai belső kérdéseknek felvetését.

De még egy másik szempontra is fel akarom hívni a figyelmüket. Meggyőződésem az, hogy ennek a nemzetnek erős vezetésre van szüksége. Ez a nemzet nagyot tudott mutatni a múltakban, de mindig csak akkor, ha erőskezű vezetés alatt állott. De nem elég az erős kéz, ehhez bizalom is kell a nép soraiból. Én nem elégedhetem meg azzal a bizalommal, amelyet esetleges parlamenti, momentán kialakult többség adhat. Egy kormányzatnak feladata teljesíthetésére a nép széles rétegeinek bizalmára van szüksége. Én nem kerestem azt az állást, amelyet elfoglalok, bármelyik percben kész vagyok azt odadobni, ha azt látnám vagy érezném, hogy jelenlétemmel ártok az országnak, vagy amikor az volna az érzésem, hogy ennek a nemzetnek nagy többsége nem áll a hátam mögött. De ha megvan ez a bizalom, akkor ne követelje senki tőlem, hogy rothadt kompromisszumokba menjek bele oly kérdésekben és oly tényezőkkel, amelyeknek munkáját ártalmasnak tartom erre az országra. 

(Megjelent a Bethlen István gróf beszédei és írásai című, 1933-as kiadvány második kötetében, Budapesten, a Genius Könyvkiadónál.)