Elég az Árulók című film első kockáit megnézni, és újra ott vagyunk a szürke, fullasztó hodályokban, ahol egykor zengtek az indulók és a beszédek, míg a tömeg lapított. A bőrünk alá bekúszik a diktatúra, nincs előle menekvés. Peregnek az emlékképek.

Azok a beszédeket harsogó, dunnyogó, brummogó férfiszájak! Az elcsücsörített hazugságok, amelyek hangszórókból, tévékből, rádiókból is visszhangoztak.

Az Árulók című filmben ez a hazudós száj Illés Béláé (Hegedűs D. Géza), a közíróé, akit ifjúkorában még Ady ajánlott be a Nyugathoz. Illés temérdek könyvet írt a következő évtizedekben, a pesti flaszteren mégis csak úgy emlegették, mint történelemhamisítót: ő találta ki Guszev kapitányt, a magyar szabadságharc orosz barátját. Az író szerint Guszevet Minszkben hat katonatársával felakasztották, mivel kiállt a magyarok és az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc mellett.

Csakhogy – a szomszédos országbeli kitalált hőseihez hasonlóan – egyikük sem létezett. Azon sírni és nevetni is lehet, hogy 1948-ban a Sas utca sarkán emléktáblát avattak Guszev tiszteletére, sőt, az utcát is róla nevezték el, később egy lakótelepnek, illetve bútorboltnak is névadója lett. Illés Béla 1948-ban a kommunista hatalomátvételt segítette elő a szovjet hadsereg ezredeseként, és elégedetten dörzsölhette a kezét, milyen prímán működik az általa kiagyalt propagandafogás, amellyel az oroszokat akarja megszerettetni a magyarokkal. Ekkor a kisgazdapárti kormány úgy döntött, fel kell kutatni Guszev sírját, és hazahozni, újratemetni a nagy orosz–magyar hőst. Ez a vicces-szomorú anekdota az Árulók című film témája. 

De hiába nevet az utókor a nem létező hősök felsült kiagyalóin, ha fiatal életek törnek meg a hazugságokon. Tatjána (Sztarenki Dóra), Illés Béla gyönyörű egyetemista lánya rajong az apjáért, büszke rá, csodálja. Apja Guszevről szóló színdarabját rendezi hatalmas lelkesedéssel. Sejtelme sincs, hogy mindez csupán kitaláció. Tatjánát is fűti a Guszev-láz, miként a többi becsapottat, de még a szerelmét, Gábort is (Klem Viktor). Gábor muzeológus, és a 48-as forradalom centenáriumára múzeumi ereklyekiállítást rendez, ahol Guszevnek is lesz vitrinje. Tatjána felkéri Gábort a darab főszerepére, mivel benne a guszevi hőst látja. Azt mondja neki, hogy ne alakítson, csak saját magát adja. Gábort azzal keresi meg a miniszterelnöki hivatal, hogy a Guszev maradványait és periratait felkutató delegáció tagjaként utazzon el Moszkvába, Minszkbe és Leningrádba. A Guszev-kultusz csúcsán jön rá, hogy a „hős” nem létezett soha, kedvese apja találta ki őt propagandacélból. Gábor demokrata, ezért nyíltan elmondja Illésnek többek füle hallatára, amit megtudott. Illés elviteti a fiút.

Az Internacionálét éneklik az egybegyűltek a Guszev-tábla avatásán. Tatjána, átélve Gábor tragédiáját, s mivel már eleget tud az apjáról, a kommunistákról és a diktatúráról, belátja, hogy ugyanaz a sors őt is bármikor elérheti. Így végül ő is kényszeredetten énekelni kezdi a munkásmozgalmi dalt apja mellett. 

Van a diktatúrának valamiféle tisztátalan, visszataszító „érzékisége”, ahogy lelkesedést követel, túl közel jön, megpecsétel, rávesz mindenfélére, és mintha lemoshatatlanul ragacsos lenne az érintése. Ellenpontként a filmben gyönyörű képsorokon látható a szerelem, a szabadság, az ember végtelen lénye, odaadása, bizalma. Két szép fiatal, tehetséges, egészséges ember.

Látjuk őket, ahogy szeretik egymást a fiú hónapos szobájában. Erősek, fiatalok, az övék lehetne a világ, mégis összetörnek egy hazugságon.

Sztarenki Dóra okos, határozott, szenvedélyes és gyönyörű. Csodálatosan használja arcát, testét. Klem Viktor kevésbé találta meg magában az ifjú tudóst. Talán a lelke mélyén szeretne hőssé válni, csak nem így, ahogy adatott? A kamera értőn táncolja körbe a brillírozó Hegedűs D. Gézát, aki most mindent elmondhat ezzel az alakítással, amit csak tud és gondol a kommunista diktatúra eltorzult lelkű kiszolgálóiról, akikkel valaha találkozott. (Eredetileg Kulka János játszotta volna a főszerepet, hasonlít is Illés Bélára, de betegsége miatt másik színészt kellett keresniük az alkotóknak.)

A film készítői sajnos nem vették figyelembe, hogy a néző már tudja: Guszev kapitány kitalált figura. Emiatt szerencsésebb lett volna másképp felépíteni a forgatókönyvet, és valami igazi csavart belevinni. Az együtt éneklős befejezés bár hiteles lehet, de nem új és nem meglepő fordulat. 

Az Árulók Köbli Norbert forgatókönyvéből készült, Fazakas Péter rendezésében. 2017. október 23-án mutatták be. Tavaly júliusban a Duna Televízió is levetítette.