Hetvenkilenc éves korában elhunyt Fodor Antal táncművész, koreográfus, a Magyar Táncművészeti Egyetem professor emeritusa, a Magyar Állami Operaház egykori balettigazgatója, Erkel-díjas, kiváló művész.

1959-ben a Pécsi Balett első alapító évfolyamával indult pályája, olyan évfolyamtársakkal, mint Medveczky Ilona, Stimácz Gabriella, Téri Evelyn és Dózsa Imre. Művészetének alakulását kezdetben Eck Imre határozta meg, aki az akkori balettéletbe sajátos, kategóriákba nem szorítható, modern irányokba mutató stílusát hozta el. Fodor Antalt – Eck közvetítésével – Nádasi Ferencnek, a magyar balettoktatást megalapozó pedagógusnak a hatása is elérte.

Koreográfusi munkáinak jelentős része a Nyugaton akkor már jól ismert szimfonikus balett, például Bach E-dúr hegedűverseny és Vivaldi Ballo concertante. Életműve azonban más szempontból is kivételes. Olyasmire vállalkozott, amire kevés koreográfus: számos kortárs zeneszerző művének interpretálására. Szokolay Sándor (Az áldozat), Bozay Attila (Kitörések), Soproni József (Változatok), Mártha István (Látomások) kompozíciói mellett elkészítette  A csodálatos mandarin és A fából faragott királyfi saját változatait is. Fodor Antal koreográfiái a nagyközönséghez szóltak, és sajátos modern repertoárt adtak a magyar balettéletnek, akkor, amikor erről még alig lehetett hallani Magyarországon.

Legismertebb darabja a Próba: a Presser Gábor és Johan Sebastian Bach zenéjére alkotott, rockbalettként jegyzett mű, amely itthon és külföldön is jelentős sikereket aratott.

Színpadi munkái mellett nem kevésbé fontos tanári munkássága: koreográfus nemzedékeket nevelt a Színház- és Filmművészeti Egyetemen és a Magyar Táncművészeti Egyetemen, ahol a Koreográfus- és Táncpedagógusképző Intézet megszervezője, első vezetője volt. Az ő érdeme, hogy az egyetemen újraindult a koreográfusképzés, amelynek keretében olyan ismert művészek szereztek diplomát, mint Mihályi Gábor, Mucsi János, Földi Béla és Duda Éva.

„A széles értelemben vett közönséghez szeretnék szólni mozgás-színházzal, amelyben minden mozdulatnak külön értelme van. Vállalva benne mindent, ami napjaink története.” Mindenkor vállalta napjainak történeteit, és ezzel teljes életet zárt le.

Búcsúzunk tőle.