Az Amerikai anzixot követő időszakban – miközben Bódy a nagy műre, Weöres Psychéjének feldolgozására készül – számos tanulmányfilmnek nevezhető alkotást készít. Ezeknek van önálló történetük, stílusuk és közös bennük a kísérletező szándék: a rendező olyan megoldásokat próbál ki, amelyeket egy nagyobb alkotásba szán.

Ebből a szempontból is izgalmas Bódy két tévéjátéka, amelyek a Magyar Televízióban készültek: 1977-ben a Katonák, Jakob Michael Reinhold Lenz német író 1776-os drámájának feldolgozása, 1978-ban a Krétakör, Li Hszing-Tao XIV. századi művének. Mindkét alkotás filmterjedelmű, másfél órás.

E művek Bódy darabválasztásának szempontjairól is sokat elárulnak. A Katonák (Die Soldaten. Eine Komödie) komédia. A történet szereplői magasabb társadalmi osztályok tagjai, nemesek, grófok, bárók. Visszaélnek helyzetükkel, hatalmukkal, mindenkivel játszadoznak, aki hozzájuk képest „kisebb”. A dráma emlékeztet a Veszedelmes viszonyokra, de kevésbé „fennkölt”. A Krétakörben a bíró a salamoni ítélet elve alapján hozza felszínre a vádak és a védekezések mögötti tényleges indokokat. Végkicsengése pozitív, győzedelmeskedik a jó, de a háttérkép, az igazságszolgáltatás és az autokrata hatalom működése ijesztő.

Mindkét darabban könnyű politikai reflexiókat találni, de Bódy ezeknél nagyobb ívű elképzelések alapján dolgozott, és összetettebb képet látott. Általános történelmi mintát mutatot be: a kiemelt társadalmi státuszban lévők törvényszerűen visszaélnek a hatalmukkal. Ez a kiindulópont, a látószög és a történelmi keret már a Psyché felé mutat.

A hatalmi visszaélés témája mellett a két tévéfilm közös pontja a férfi-nő viszony, ahol a nő alárendelt, alacsony rangú szereplő, akit a férfi birtokolni akar, és ezt a fennálló társadalmi rend támogatja is. Erre kiváló példa a Katonák zárójelenete, ahol a báró a feleségének vázolja elképzelését, amelyet akár az uralkodó elé is terjesztene: a katonák nőtlenségére egyetlen megoldás az „amazon” hadosztály felállítása, ami a férfisereget kiszolgáló, prostituált zászlóaljat jelent.

A két tévéjáték kivitelezése is hasonló. Mindkettő hősnőjét – az események elszenvedőjét – Bánfalvi Ágnes játssza. A férfiszerepeket olyan színészek alakítják, mint Ujlaky Dénes, Reviczky Gábor, Csiszár Imre, Márkus László és Udo Kier. Utóbbival a 70-es évek elején Mannheim-ben ismerkedett meg Bódy. Ő hívta Magyarországra, és először adott neki filmszerepet. A német színész ekkor már túl volt a két hírhedt Paul Morissey filmen, a Test Frankensteinnek és a Vér Drakulának főszerepein. Kier az akkori magyar underground élet körülrajongott alakja érdekessége lett. Bódyhoz mély barátság fűzte, Vető János feledhetetlen képeket készített róla. A Katonákban csak mellékszereplő, de a sok ezüst arc közül kiviláglik az ő arany arca, az edzésjelenetben pedig az ezüst vagy festetlen felsőtestek közül emelkedik ki színesre festett teste. Ez a Krétakörben visszatér, de itt más a szerepe. A darab lezárásában ő játssza a döntőbírót, és ehhez az aranyszín pompája illik. Játéka a Psychét is megelőlegezte: Bódy már ekkor Udo Kiernek szánta a főszerepet.

A rendező e két tévéjátékban is próbált kísérleti elemeket alkalmazni, bár a műfaj általános dilemmáit és a gyártás nehézségeit maga is hangsúlyozta egy 1979-es írásban. „A tv-játék ma félúton áll a színház és a film között, bírva mindkettő hátrányait, azok előnyei nélkül. Nem élvezi a színház személyes jelenlétét, a színészi játék belső szabadságának mágikus hatását, de nem ad olyan szabad lehetőséget a rögzítés és szerkesztés »játékának« sem, mint a film. Ez részben a médium, részben a médium használatának kötöttségeiből adódik. Azt hiszem, ez a műfaj még nincs nálunk igazán feltalálva. A kapacitás-rendszer a kötelező műszaki paraméterek, a filmgyárinál is lehetetlenebb színészegyeztetés következtében a tv-játék rendezés ma: zsákbanfutás, legfeljebb erőnléti próba gyanánt hasznos. Hatalmas kielégületlenségi érzéssel fejeztem be mindkét esetben a munkát. Az ember érzi, hogy maga a médium sok vonatkozásban a filmnél is többre képes. A [Magyar] TV gigantikus gépezete persze az egyes személyek legnagyobb jóindulata mellett is nehezen mozdul el a besrófolt pontjairól.”

A két tévéjátékban már észrevehető a videóanyaggal való óvatos kísérletezés és a zenei hatások felhasználása – ezek a Psychében sokkal fontosabb szerepet kapnak.

Részlet a Krétakörből:


A Bódy Gáborról szóló sorozatunk: 
1. Agitátorok
2. Út az Ameriai anzixig
3. Amerikai anzix
4. Pszichokozmoszok

/Indulókép: Bódy Gábor az Agitátorok című filmben/