Németh Zsolt A Martonyi-korszakot méltatja a volt külügyminiszter nyolcvanadik születésnapja alkalmából. Antall József és Orbán Viktor a függetlenség és a nemzeti összetartozás érdekében kamatoztatott külügyi igazgatási szakmai tapasztalata miatt támaszkodtak rá, a nevéhez köthető többek között a nyugati világba való beilleszkedésünk és az első magyar EU-elnökség sikeres lebonyolítása.

Aktuális rovatunkban a Budapest100 program keretében májusban megtekinthető épületekről, a Balaton térségének a helyi társadalmat megőrző fejlesztéséről, a JazzFest Budapestről, a Salvatore Quasimodo Költőversenyről, a nyelvvizsgázók számának rohamos csökkenéséről, az őshonos erdőket védő alkotmánybírósági döntésről, az afrikai trófeavadászat és a természetvédelem összefüggéséről és a japánok által tervezett mozgó Hold-bázisról olvashatnak. Valami a téboly ellen – értékeli Pásztor Péter a nemátalakító műtétek korlátozásáért tudományos bizonyítékokkal fellépő Hilary Cass-jelentést.

Jeszenszky Géza az EU-tagságunknál is fontosabbnak tartotta NATO-csatlakozásunkat, mivel ezzel kívánták „lehorgonyozni a nemzetet a biztonság kikötőjében” (Biztos kikötőben). Antall József egykori külügyminisztere szemtanúként több ponton korrigálja Békés Csaba és Kecskés D. Gusztáv Magyarország NATO-csatlakozásának történetét összefoglaló monográfiáját.

Keresztények, hol vagytok? – keresi a magyarázatot Tóth Géza statisztikai tanácsadó segítségével Elmer István a népszámlálások adatsoraiban magukat katolikusnak vallók számának csökkenésére. Korántsem biztos, hogy a nem válaszolók körében ne lennének vallásos emberek. Sokan magánügynek tartják vallásosságukat, az idősebb korosztályban pedig még elevenen él a diktatúra vallásüldözésének emléke.

Deák András Miklós szerint Mindszenty József amerikai követségi menedékjogának történetében keveredik Legenda és valóság, mivel a főszereplők a pártállam megtévesztésére jótékony homályban kívánták hagyni a befogadást titokban előre megszervező Tildy Zoltán szerepét.

Czeglédi Pál Jennifer Burns Milton Friedman: The Last Conservative című kötete alapján árnyalni próbálja a világhírű közgazdászról kialakult közkeletű képet, és a hetvenes évekkel megfigyelhető gazdaságtörténeti párhuzamosságok okán azt a kívánságát fejezi ki: Bár lépne elő az új Friedman.

Lezárt fejezetek, nyitó gondolatok címmel Gróh Gáspárral, a Magyar Szemle leköszönő főszerkesztőjével beszélget S. Király Béla közszolgálatról és alkotóbb értelmiségi létről, történelmi és emberismeretről, a kulturális élet kettészakadásáról, Herczeg Ferenc joggal vitatott irodalmi rangjáról.

Egy egész nemzet népéletét igyekszik híven, a valótól ellesetten visszaadni – idézi egyetértően Jókai ars poeticáját Gy. Szabó András (Még mindig Jókairól), szembeszállva a divatos vélekedéssel az író időszerűtlenségéről.

A Vajúdó parasztvilágtól filozofikus esszékig a pátriárkai korban csendben távozott felvidéki prózaíró, Duba Gyula világképeit vázolja fel Kövesdi Károly.

Vitéz Ferenc Ha egy és Részecske és hullám, valamint Fecske Csaba Az olajfák alatt című verseit olvashatják.

Elszomorító példákkal szemlélteti Szigethy Gábor, hogy Korunk különös betegsége a felejteni tudás, de Pilinszkyvel vallja: Múltunk a mi legfőbb reményünk.

Pozitív jelentésűből pejoratívvá vált Rosszalkodó szavakat mutat be Balázs Géza. A hírhedett zenész, a jóságos némber, a kicsinyes élet jelentése mára negatívra fordult, ami a nyelvész szerint az élettel, a történelemmel kapcsolatos súlyos tapasztalatot tükrözheti.

Tarczay Gizella, egy jó évszázada élt horvátországi Magyar írónő a „fehér város”-ról, Zágráb sokszínű nyelvi világáról, nemzetiségi feszültségeiről írt, A hűtlen folyam. Napló. Zágráb, 1916–1919 című napló-regényét mutatja be Kiss Gy. Csaba. A kötet belülről tudósít azokról a napokról, amikor fölbomlik az Európában példa nélküli nyolcszázéves közös államiság.

Hét nyelven beszél, tizennégyen énekel Csordás Klára mezzoszoprán, aki Réfi Zsuzsannának elmondja: kezdetektől nem csupán énekesnek, sokkal inkább zenésznek érezte magát, és legszívesebben a zene összefüggéseit kutatja. Elvégezte a zenetudományi szakot is, és koncertjein mesél a hallgatóságnak a művekről, a szerzőkről, hogy ezzel minél többeket megnyerjen a komolyzenének.

Bravúros átiratokban is bővelkedő műsorválasztás jellemzi a Liszt Ferenc Kamarazenekar következő évadának bérletes koncertjeit, meghívott vendégeik pedig a nemzetközi és a hazai zenei élet kiemelkedő szereplői (Ihlet és forma; támogatott tartalom).

Berlin délnyugati végén, a Dahlem-negyedben, csaknem vidéki idillben fedezte föl Brenner János az 1932-ben felszentelt evangélikus Jesus-Christus-Kirchét, a náciellenes Martin Niemöller templomát, amely kitűnő akusztikája miatt lett később koncertek és lemezfelvételek helyszíne, Karajan katedrálisa.

Harmadik alkalommal ad otthont a Műcsarnok a Nemzeti Szalon építészeti kiállításának. Szilléry Éva Dénes Eszterrel, a III. Építészeti Szalon kurátorával beszélget az elmúlt öt év hazai és határon túli építészetét összegző tárlatról (A skicctől az épületfotóig). Minden fontos kérdéskört bemutatva arra törekszenek, hogy ki-ki maga döntse el, hogy a helyi érték sorában mi az, ami a szívének kedves.

Egykor Párizs legszebb modelljének számított A festő Suzanne Valadon, akinek életét és művészetét Magyar Miklós vázolja fel. Renoir, Toulouse-Lautrec és Degas tanítványa volt, híd a szimbolisták és Picasso vagy Chagall művészete között.

A 2024-es 60. Velencei Biennáléhoz kapcsolódva, Mozdulat – gesztus – jel címmel a Magyar Nemzeti Bank gyűjteménye is bemutatkozik Velencében. Jankó Judit készített interjút Schneller Jánossal, akinek kurátori válogatása Nemes Mártont a magyar képzőművészet jelenkori történetében helyezi el.

Miként vélekedik emberek és nagyragadozók együttéléséről, a medvék védelméről és kártételeiről az erdélyi vadász, a környezetvédő és a vadőr? – járt utána Gebe Z. Zoltán a Kárpát-medence-szerte egyre hangosabb vitákat gerjesztő medvekérdésnek (Medvék a szomszédban).