A kutya családtag

Vannak, akik egyetértenek e negatív hangvételű kifejezéssel, hogy „ez csak egy kutya”, mert úgy gondolják, hogy egy háziállatnak az udvaron a helye, primitív lény, ezért nem is kell az érzelmi és fizikai szükségleteire különösebb hangsúlyt fektetni. Másokat ez meglehetősen felháborít. Az utóbbi csoport számára a kutya – de említhetnék más kedvtelésből tartott állatot, például a macskát – családtagnak számít, s ez nem is csoda, hiszen a legfrissebb kutatások szerint olyan érzések megélésére is képes, mint a szeretet. Ez a két szélső pólus megjelenik a jogban is, uniós és állami szinten egyaránt. Szerencsére a XXI. században egyre nagyobb teret kap a teremtett világ védelme, s benne a környezetvédelem és az állatvédelem is.

Egy „dolog” is tud lélegezni, örülni, élni? – a jog szerint igen. Egyre több nyugati ország foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy az állatokat a jog hol helyezze el, hiszen nem számítanak jogalanynak, mint az emberek.

Nem rendelkeznek sem jogokkal, sem pedig kötelezettségekkel, azonban a védelmük mégis nagyon fontos.

A magyar polgári jogi álláspont szerint az állatok a „dolgok” kategóriájába tartoznak, azzal a kitétellel, hogy a természetüknek megfelelően kell kezelni őket. Sarkosan fogalmazva azonban ennek értelmében a jogi státusz szempontjából az állatok és például egy asztal között nincs túl nagy különbség.

Az intelligensebb állatok esetében kimutatták az érzelmek megélésének képességét (képek a Pixabay-ről)

 

Más országok, mint például Ausztria, Franciaország, Csehország, Szlovákia vagy Svájc kivették az állatokat a dolog kategóriájából, azt a nézetet képviselve, hogy az állat mint érzékelni képes élőlény, nem számít dolognak, hanem különleges értéke van. Ez azt a szemléletet tükrözi, hogy a jogrendszernek szenzitívnek kell lennie más, jogalanyisággal nem bíró élőlény iránt is. Ez olyan teremtésvédelmi lépés, amely a későbbiekben, a joggyakorlat alkalmazása során javítani fogja az állatok helyzetét.

De pontosan mit is védünk?

Az állatfogalom meghatározása igen komplex kérdés, hiszen a jogbiztonság elérése érdekében fontos, hogy a jogalkotó minél pontosabb fogalmakkal dolgozzon. Az emberek állatokhoz való viszonya változó: az állatkínzás bűncselekmény, az ember a házi kedvencét nem ölheti meg kénye-kedve szerint, más esetekben azonban a jogszabály kifejezetten előírja egy-egy állat elpusztítását. Vannak fajok, amelyeket tenyésztünk, amelyeket védett állattá nyilvánítanunk, és vannak olyanok, amelyeknek kiirtására a boltban még vegyszert is árulnak.

Tehát

nem az az egyetlen probléma, amelyet a polgári törvénykönyv egyetlen félmondattal generált,

hanem maga az állat mint jogi fogalom meghatározása is. Mi az a határ, amelyet ehhez felállíthatunk? Hiszen bármennyire fontos az összes élőlény védelme, biológiai, élettani és érzelmi különbségek is vannak egy papucsállatka, illetve egy kutya között. (Sokan egyébként emiatt preferálják a gerinces állatok védelme kifejezést, mint ahogyan azt a magyar büntető törvénykönyv is használja az állatkínzás vétségénél.)

Az azonban bizonyos, hogy

a Bibliában szereplő „hajtsátok uralmatok alá” tétel nemcsak azt jelenti, hogy uralkodjunk az állatvilág felett,

ezen ennél sokkal többet, felelősségvállalást értünk. Mindegyikért.

Az állat dolog

Mit jelent ez a gyakorlatban? Habár a polgári törvénykönyv előírja az állatok természetük szerinti megkülönböztetését, mégis ugyanabba a kategóriába tartoznak, mint egy asztal vagy egy szék. Különbség lehet köztük azonban, hogy egy társasház lakóinak eszébe sem jutna közgyűlést összehívni amiatt, hogy korlátozza a székek számát a lakásokban, kutya vagy macska esetében azonban már van erre precedens – annak ellenére, hogy a dolog tulajdonjog tárgya lehet, és a tulajdon az egyik legerősebben védett érték.

A polgári jogon belül a birtokvédelem, a tulajdonvédelem, a szomszédjogok és a kártérítési ügyek terén is akad olyan jogeset, amelynek megoldása nehézségbe ütközött az állat jogi státusza miatt. Példának okáért az állatvédelmi törvény előírja, hogy mindenki köteles a saját ingatlanán belül tartani az állatát. De ha figyelembe vesszük, hogy az állatokat a természetüknek megfelelően kell kezelni, akkor a „kijárós” macskát – mivel természeténél fogva szabad állat – ki kell engedni, ami azzal is járhat, hogy az állat más kertjébe szökik. Mindemellett az is előfordulhat, hogy a szomszéd átszoktatja magához, ami pedig azt a kérdést vonja maga után, vajon lopást vagy elbirtoklást követ-e el ezzel.

A macska természeténél fogva szabad állat

 

Tulajdonjogi kérdés az is, hogy amennyiben egy párkapcsolat véget ér, érdekellentét esetén mi lesz a sorsa a közös háziállatnak, amikor például nem tudják eldönteni, kié legyen a kutya. A közös gyermek vállalásánál a bíróság a gyermek igényeit is figyelembe veheti, de mivel

egy kutya nem gyermek, és nem rendelkezik jogosultságokkal – annak ellenére, hogy sokan családtagként kezelik –

a tulajdonjog megállapításának szabályai érvényesülnek.

Ezek alapján felmerülhet a kérdés, hogy az állatok helyzetét mennyiben befolyásolná az, ha jogokat kapnának? Hiszen kikényszeríteni nem tudnák, annak ellenére, hogy képesek érezni, akaratukat azonban nem tudják kinyilvánítani. Kell hozzá az ember. Másrészt pedig az állatok között is hatalmas különbségek vannak, csak az intelligensebb állatok esetében mutatták ki az érzelmek megélésének képességét. Az állatok jogalannyá tételéhez ennek alapján mindenképpen differenciálni kellene, ami tovább bonyolítaná a szabályozást.

Azt azonban soha ne felejtsük el: ezen a Földön mindannyian Isten teremtményei vagyunk, a dolgunk az, hogy szeretettel megóvjuk azt a csodálatos ajándékot, amit életnek nevezünk. Legyen az az emberé vagy az állaté.