A programsorozatot augusztus 12-én a Szent Cecília kórus hangversenye nyitotta meg a Szent Mihály-templomban. A Kolozsvár főterén található emblematikus, monumentális és igen régi múltra visszatekintő, gótikus stílusban épült Szent Mihály-templom több mint három évig tartó renoválás után augusztus 13-án újra megnyitotta kapuit a hívek előtt.  A 11 órától kezdődő ünnepi szentmisét Kovács Gergely érsek celebrálta, melynek keretében megáldotta és felszentelte az újonnan átadott templomot. Ezt követően a liturgikus tér, az oltár megszentelését latin nyelven Miguel Maury Buendía pápai követ végezte, a szertartást pedig a Szent Cecília kolozsvári kórus és zenekar kísérte. A 2018 és 2022 között zajló felújítás munkálatait bemutató szabadtéri kiállítás vasárnap 12 órakor nyitott meg a Deák Ferenc utcában. Emellett a Szent Mihály-templom impozáns, 19. század közepén épített neogótikus tornya ­– mely közel 80 méteres magasságával Erdély legmagasabb templomtornya ­– is fogadta látogatóit a Magyar Napok alatt, páratlan látványt kínálva Kolozsvár belvárosára.

A Kincses Kolozsvár Egyesület, Auris Művészeti Ügynökség, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alap és a történelmi egyházak támogatásával hat napig tartó nagyszabású Magyar Egyházzenei Fórum szerveződött Kolozsvár tíz különböző templomában. Az egyházzenei találkozón közel 40 kortárs magyar zeneszerző alkotásai voltak hallhatók Kárpát-medencei magyar kórusok előadásában. Vokál-szimfonikus hangversenyek, kórusműhelyek és zenei agapék mellett kerekasztal-beszélgetések, kötet- és lemezbörzék bővítették az egyházzenei műfajok sokszínű repertoárját.

 

Számos nagyszerű kiállítás volt megtekinthető a város különböző kiállítótereiben. A Bánffy-palota adott helyet többek között Könczey Elemér képzőművész Hibrid című kiállításának. A tárlat a keresztezettség és kevertség fogalomkörét nem pusztán vizuális-esztétikai és

gondolati szempontból hozta, de ezt a festmények különböző anyaghasználatával is tükrözte. A képek absztrakt és kubista jellege, a századvég meghatározó alkotójának, Jean-Michel Basquiat-nak idézése a korszakra jellemző technológiai, kulturális és ideológiai átalakulást hozta összefüggésbe a világjárvány okozta, az élet minden színterét érintő változással. Az alkotások nagy része a járványos időszakban jött létre, témái azonban nem a mindennapi, sokkal inkább az általános és egyetemes problémákra reflektáltak.

Szintén a Bánffy-palotában volt megtekinthető a nagyváradi Partiumi Keresztyén Egyetem Képzőművészeti szak oktatói és hallgatói által Tíz, tíz, tiszta víz címmel rendezett kiállítás, mely a víz jelentékenységére és pótolhatatlanságára hívta fel a figyelmet. A kiállított műalkotások között helyet kaptak különböző forrásokból származó vízminták, a víz tulajdonságait ábrázoló installációk, szobrok, és a vízhez kapcsolódó attitűdöket megjelenítő képek. Emellett megtekinthető volt Gergely Ernő Endre fotókiállítása is, melyben a tárgyak és a víz interakciója, valamint az általa felvehető formák és a hozzá kapcsolható képzettársítások játéka állt fókuszban.

A Színek, formák, grafikák című kiállítás kolozsvári és Kolozs megyei képzőművészek munkáinak válogatott gyűjteményeként mutatta fel az erdélyi alkotások sokszínű világát: a realisztikus és impresszionista munkáktól egészen az absztrakt és kollázsszerű festményekig, különböző varrott textilmunkákon, figuratív és nonfiguratív szobrokon keresztül egészen a különböző technikákkal módosított fényképekig kiterjedt a kiállítás heterogenitása, mely nagy hangsúlyt fektetett a formák és textúrák különbözőségére.

A Györkös Mányi Albert zenetanár és festőművész születésének 100. évfordulójára szervezett emlékkiállításon az alkotó főként magánkézben lévő festményeit tekinthették meg a résztvevők. A művészetére jellemző kék szín használata egyes tájegységeken a gyász megjelenítésére szolgál, de kiválóan illik a képek zömében ábrázolt téli tájhoz, ahogyan sajátos fátyolos ecsethasználata is. Naiv művészete egyszerre hordoz egyfajta narratív jellemvonást is, amely meglehetősen szuggesztív erővel hat a befogadóra.

Az Ars Sacra Claudiopolitana kiállítóterében megtekinthető volt a Szent-Mihály plébánia egyházművészeti, valamint Forró Ágnes és Darvay Tünde Egy hullámhosszon című kiállítása, melyen egyszerre kaptak szerepet az alkotók gyermeklapokba készített illusztrációi, illetve a zenéhez kapcsolódó hangszerek ábrázolása, melyre a cím is utalást tesz.

A kiállításmegnyitókon rendszerint performansz is társult az alkotásokhoz, hol zenés, hol prózai vagy lírai formában.

 

A Kolozsvár Mátyás-kori és reneszánsz építészetét bemutató sétát Pakó Klára művészettörténész vezette, mely során főként 15. századi gótikus és 16-17. századi reneszánsz stílusú épületek történelmi hátterét ismerhették meg a résztvevők. Emellett a Tóth Gödri Iringó művészettörténész által tartott sétán Kolozsvár barokk emlékeiről tájékozódhattak az érdeklődők.

Kolozsvár legrégebbi független kulturális központja, a Tranzit Ház Filmnapok megnevezésű rendezvénysorozatán vasárnaptól péntekig kolozsvári és erdélyi alkotások vetítése zajlott. Megtekinthetők voltak többek között a Filmtett Tábor, a BBTE Magyar Film és Média Intézetének, valamint a Sapientia EMTE filmművészet szakos hallgatóinak alkotásaiból készült válogatások, Hajdu Szabolcs Békeidő, Lőrincz Nándor és Nagy Bálint rendezésében készült Legjobb tudomásom szerint, Demian József Éjjeli őrjárat és Nagy Blanka Adnál tüzet? című játékfilmjei, továbbá Márton Jenő és Nagy Gábor Melléklet, Könczei Csilla és Schneider Tibor Mikulás a figurás és Eckstein-Kovács Ráhel Seeing without pointing the finger című dokumentumfilmje. A vetítéseket követően moderált beszélgetés folyt az alkotókkal és a közreműködőkkel.

Bálint Tibor kolozsvári író születésének 90. évfordulójára a Helikon szervezésében megvalósult emlékkiállításon Albert Júlia színművész olvasott fel Zokogó majom című közismert művéből, majd Egyed Emese és Demeter Zsuzsanna irodalomtörténészek beszélgettek az író munkásságáról a Vallásszabadság házában, ahol az életművet összefoglaló kiállítás is megtekinthető volt.

Hajnóczy Péter életművét Cserjés Katalin és Balázs Imre József irodalomtörténész mutatta be, Alföldi László Kolozsvártól Bukarestig című kötetéről pedig Németh Zsolt országgyűlési képviselő, Grezsa Csaba főkonzul és Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője beszélgetett a szerző jelenlétében.

A Bulgakov Irodalmi Kávéház is számos kötetbemutatónak adod helyet. Papp-Für János Hipnagógia és Vincze Ferenc Az utolsó történet című köteteiről Karácsonyi Zsolt beszélgetett az írókkal.

Mindezek mellett számos kerekasztal-beszélgetés, színházi előadás, könnyűzenei koncert, borkostoló, kézműves és gyerekprogram, táncház, középkori vásár és múzeumi tárlatvezetés lehetőségét kínálta a nagyszabású rendezvény, melyet a Budapesti Operettszínház záró gálaműsora koronázott meg a város főterén felállított nagyszínpadon.