Tagjai kiállításokat szerveztek, elméleti vitákat folytattak, könyvsorozatokat publikáltak és nemzetközi kapcsolatépítéssel is foglalkoztak. Céljuk a nyugat-európai modernizmus irányzatainak adaptálása volt Magyarországra.
Az Iskola 1945. október 13-án alakult Budapesten öt elméleti gondolkodó – Gegesi Kiss Pál orvosprofesszor, Mezei Árpád művészetfilozófus és művészetpszichológus, Pán Imre művészeti író és költő, később Kállai Ernő művészettörténész, művészeti író, kritikus és Kassák Lajos író, költő, műfordító, képzőművész – kezdeményezésére, azzal a célkitűzéssel, hogy a modern európai képzőművészet legfontosabb áramlatait, a fauvizmust, a kubizmust, az expresszionizmust, az absztrakciót és a szürrealizmust Magyarországon is reprezentálja és terjessze.
A csoport tagjai – festők, grafikusok, szobrászok, elméleti szakemberek és írók – hidat igyekeztek képezni a magyar és a nyugati modernizmus között, hogy olyan európai rangú művészetet hozzanak létre, amely egyszerre reagál a második világháború utáni talajvesztettségre és nyit a jövő felé. Első kiadványuk a megalakulást bejelentő Az új magyar művészet önarcképe című publikáció, amely a magyar művészet európai helyzetének megerősítésében és az európai eszmények feltámasztásában jelölte meg az Európai Iskola misszióját.
Székhelye Magyar Nők Demokratikus Szövetsége szervezetétől bérelt, a budapesti Üllői út 11–13-as számú épületének első emeleti lakása volt, ahol a tagok alkotásain kívül Paul Klee vagy a CoBrA-csoport művei is láthatók voltak. Három év alatt összesen mintegy negyvenhat egyéni és csoportos kiállítást rendeztek, amelyek Magyarországon kívül nemzetközi kapcsolatokat is építettek. Személyes kapcsolataik révén bemutatták a Franciaországban élő Hajdu István és Beöthy István műveit, és közbenjárásukkal grafikai kiállítást rendeztek Bonnard, Braque, Brassai, Csáky, Léger, Maillol, Matisse és Picasso műveiből. A csoportosulás pluralista jellegét jól mutatja, hogy tagjai között olyan alkotók is voltak, mint Anna Margit, Barcsay Jenő, Egry József, Lossonczy Tamás, Rozsda Endre, Korniss Dezső, Vilt Tibor, Szántó Piroska vagy Bálint Endre; mindannyian a modern európai művészet különböző aspektusait képviselték. Művészeti programjukban nemcsak a hagyományos festészet és szobrászat jelent meg, hanem az absztrakció és a szürrealizmus is fontos szerepet kapott.
Különösen a szürrealizmus vált kulcsfontosságú eszközzé a háborús borzalmak és trauma feldolgozásában – a mozgalom által inspirált álomszerű, víziós kompozíciók a lélek sebeit is tükrözték. A humanista szellemiség megrendülésével a tagok a szürrealizmus formai megoldásaiban találták meg azt a nyelvi eszközt, amellyel leginkább ki tudták fejezni magukat, művészetüket. A csoport teoretikusai, Pán Imre, Mezei Árpád és Gegesi Kiss Pál a kiállítások rendezése mellett elméleti füzeteket, periodikákat (Európai Iskola Könyvtára, Index Röpirat és Vitairat-Könyvtár) szerkesztettek és előadásokat szerveztek. Az előadások a modern szellemiségről szóltak, melynek megjelenése a képzőművészeten kívül az irodalomban, a filozófiában, a lélektanban és a nevelésben is kívánatos lett volna. Előadónak több alkalommal is meghívták Hamvas Bélát, Kemény Katalint és Szentkuthy Miklóst.
Az Európai Iskola azonban sajnos csak rövid ideig tudott fennmaradni. A valóságtól elszakadó, a háború borzalmait feldolgozni próbáló alkotásokat a korabeli sajtó többnyire pesszimistának, destruktívnak, később pedig a kommunista társadalomra nézve károsnak ítélte. Már 1947-től egyre erősebb támadások érték őket, 1948 utolsó hónapjaiban a sztálini–zsdánovi kultúrpolitika kánonná emelése az Európai Iskola végét jelentette. Többen emigráltak, mások rövidebb-hosszabb szilenciumra ítéltettek. A megszűnés ellenére eszméik tovább éltek, és több tag folytatta művészetét az általuk kijelölt modernista irányok jegyében, valamint későbbi művészcsoportok – például a Zuglói Kör is – továbbörökítették a művészcsoport szellemi értékeit.
Az Európai Iskola történetéről György Péter és Pataki Gábor Az Európai Iskola és az elvont művészek csoportja című könyve foglalkozik átfogóbban, valamint a szentendrei MűvészetMalomban 2024-ben Európai Iskola – Veszélyes csillagzat alatt (1945–1948) címmel nagyszabású kiállítást is rendeztek, amely addig nem látott mélységgel tárta fel a szellemi és alkotói körhöz kapcsolódó információkat, műveket. Azonos címmel több mint négyszáz oldalas kiadvány is megjelent a Ferenczy Múzeumi Centrum gondozásában, amely a Szép Magyar Könyv 2024 versenyén elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia elnöki különdíját.
Forrás: Ferenczy Múzeumi Centrum, országút.com, György Péter–Pataki Gábor: Az Európai Iskola és az elvont művészek csoportja, Corvina Könyvkiadó, Budapest, 1990
Nyitókép: Endre Rozsda, CC BY-SA 4.0 Wikimedia Commons (részlet)
