Márciusban volt tíz éve annak, hogy az Ukrán Görögkatolikus Egyház szinódus váratlan döntést hozott: legfiatalabb tagját, a 40 éves Szvjatoszlav Sevcsuk püspököt választotta az egyik legnagyobb keleti rítusú katolikus egyház vezetőjévé, amit XVI. Benedek pápa is megerősített. A következő évtizedben az, ami merésznek, sőt kockázatosnak tetszett, most ragyogónak és gondviselésszerűnek látszik. Mert Sevcsuk nagyérsek a világ egyik leglendületesebb katolikus vezetőjévé vált, kivételesen nehéz körülmények között.

1946 és 1990 között az Ukrán Görögkatolikus Egyház volt a világ legnagyobb földalatti vallási közössége. Az az „álszinódus” oszlatta fel, úgymond, hivatalosan 1946-ban, amelyet az Orosz Ortodox Egyház hallgatólagos jóváhagyásával a szovjet titkosrendőrség szervezett. Mivel számos vezetője a GULAG-táborokban veszett oda, az Ukrán Görögkatolikus Egyház földalatti közösségként vészelte át a több mint négy évtizedet: misézett erdőkben, titkos oktatási intézményeket (szeminárium) tartott fenn, és imádkozott azért a napért, amikor nyíltan élhet katolikus közösségként, a bizánci liturgikus hagyományt és szervezeti felépítést követve, de teljes egyességben Róma püspökével. Ezekben a kemény évtizedekben az UGE gyarapodott az észak- és dél-amerikai, európai és ausztráliai ukrán diaszpórában. De odahaza Kelet-Európában az ukrán egyház kétségbeesett küzdelmet folytatott a megmaradásáért.

Amikor az UGE végül a gorbacsovi enyhülés utolsó éveiben előjöhetett az illegalitásból, erkölcsileg és kulturálisan szétzilált országban találta magát, mely a hazugság kommunista kultúrájának hosszú távú következményeitől, a sok millió halálos áldozattal járó 1932–1933-as, Sztálin és csatlósai által szervezett éhínség (a holodomor) emlékétől szenvedett. Az egyház szinte semmilyen anyagi vagy intézményi forrásra nem támaszkodhatott, és képzett papságot a semmiből kellett előteremtenie. A hozzáértő papság létrehozására irányuló nagy erőfeszítés egyik gyümölcse volt az ifjú Szvjatoszlav Sevcsuk  pályafutása. Ő az első UGE-pap, aki Ukrajnán kívül doktorált, majd visszatért szülőföldjére szolgálni.

A 2009-ben püspökké szentelt Sevcsuk az UGE eparchiájának apostoli adminisztrátoraként tevékenykedett az Buenos Airesben, amikor nagyérsekké választották a modern katolikus történelem olyan kiválóságainak utódaként, mint Andrej Septitszkij metropolita, aki 1901–1944 között Ukrajna szellemi és kulturális vezetője lett; mint Joszif Szlipij bíboros, akiről Morris L. West a szláv pápát mintázta a The Shoes of the Fisherman (A Halász cipője) című nagy sikerű regényében, és aki 18 évet töltött GULAG-táborokban, további 11 évet pedig száműzetésben Rómában; és Ljubomir Huszar bíboros, aki az UGE feltámadását megszervezte, miután Ukrajna 1991-ben visszanyerte nemzeti függetlenségét.

A nagy elődök nyomdokába lépve Sevcsuk nagyérsek egyáltalán nem okozott csalódást. Röviddel megválasztása után először Rómában találkoztam vele. Ahhoz képest mostanra talán kevésbé fiatalos, meg is őszült a szakálla. De a szeme csillogása nem halványult el, és ragyog, amikor felhívja egyházát, hogy a missziós tanítványok egyháza legyen Ukrajnában és az ukrán diaszpórában egyaránt. A tizedik évfordulójára készült filmben Sevcsuk elmondja, hogy a nagy missziói parancsból

„Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket!” (Máté 28,19)

indul ki az egyház minden stratégiai tervezése. Az egyház – hangsúlyozta – nem jóléti szolgálat és nem kulturális klub, bár végzi a jótékonyság és igazságosság munkáját, és ellenkultúraként alakítja a kultúrát. Végső soron azonban az egyház, mivel Krisztus megszentelte, szentségi közösség, amely új és nemesebb életet – az Úr Jézust követő tanítványi életet – kínálhat és kell is kínálnia másoknak.

A mostani nehéz időkben – amikor a Krím 2014-es orosz annektálása és a Donbasz-térséget érő halálos orosz agresszió valójában egész Ukrajnára ránehezedik – Sevcsuk nagyérsek elmondta Ferenc pápának, hogy gyakran kérdezi imádságban: – Uram, mi végre támasztasz fel minket a Szovjetunió bukása után? Ugyan miért leheled egyházunk halott és eltemetett testébe feltámadt Megváltónk, a Szentlélek leheletét?” A pápa így válaszolt: „Mert látszik, különleges küldetésed van az egyetemes egyházban és a világban.”

Valóban. Ez a halálból feltámasztott és ilyen tetterős tanú vezette egyház eleven bizonyságot tesz az Úr parancsáról: „ha van hitetetek…, s azt mondjátok ennek a hegynek itt: Menj innét oda! – odamegy, s nem lesz nektek semmi sem lehetetlen” (Máté 17,20).

Pásztor Péter fordítása

George Weigel írását a Denver Catholic, a Denveri Érsekség hivatalos lapja terjeszti, és az, illetve a First Things honlapja 2021. április 7-én közölte.