A lovagrend vatikáni főhatósága a Nagymesteri Hivatal, vagyis a Nagymagisztérium, napi szintű kapcsolatban áll a szentföldi katolikus közösségek egyházi fenntartású intézményeit irányító Jeruzsálemi Latin Patriarkátussal. Ez nemcsak jogi és szervezeti okok miatt van így, hanem azért is, mert a lovagrend éves szinten tervezett szerteágazó projektfinanszírozás formájában biztosítja az érintett intézmények jelentős része működésének teljes vagy részleges anyagi fedezetét.  
Minthogy a lovagrend tagságának önkéntes hozzájárulásán kívül semmilyen egyéb bevételi forrásunk nincs, az érintettek helyben maradását és elvándorlásuk megállítását a 42 országban működő 54 lovagrendi helytartóság mintegy 30 ezer lovagja és dámája meghatározó mértékben segíti elő. Bár az egyes helytartóságok erőforrásai jelentősen eltérnek egymástól, mégis figyelemreméltó, hogy 2019-ben az említett módon felhasználható teljes pénzügyi forrás elérte a 18 millió eurót. 
Az immár több mint egy éve tartó koronavírus-válságra hivatkozva a latin patriarkátus, valamint a lovagrend központi szervei folyamatosan kérik a szentföldi zarándoklatok, tanulmányutak és bármilyen egyéb, elhalasztható célú utazás elnapolását, amelyeknek egyébként a hatósági korlátozások eleve határt szabnak. Ez azonban a turizmusból és a zarándokok ellátásából élő szentföldi keresztény közösségek további elszegényedésével jár. 
A latin patriarkátus már a vírusválság elején levélben fordult a Szent Sír Lovagrendhez, hogy a rendkívüli helyzetből fakadó új kihívások megfelelő kezelésére pótlólagos forrásokat biztosítson, elsősorban a humanitárius segélyezés területén. Válaszul a lovagrend vezetése egyrészt célirányos gyűjtést hirdetett, másrészt az éves projektfinanszírozási terveket módosítva, egyes infrastrukturális beruházásokat és halasztható beszerzéseket leállította, és a felszabaduló forrásokat a patriarkátus által megjelölt prioritásokra irányította át.  
Fernando Filoni bíboros, rendünk nagymestere, a helytartóknak írt újabb körlevelében határozottan kér azonnali, soron kívüli anyagi segítséget két kiemelt célra. A Covid-19 Humanitarian Support Fund elnevezésű projekt elsősorban a palesztin területeken, valamint Jordániában a kritikus helyzetű keresztény családok napi megélhetéséhez kíván hozzájárulni, tekintettel arra, hogy az érintettek döntően a zarándok-turizmushoz köthető munkavállalásból, valamint alkalmi munkából éltek. A nagymester segélykérésének másik tárgya az egyházi fenntartású iskolák működtetésének kiadásaihoz kapcsolódik. 

A 38 szentföldi katolikus iskola 15 ezer tanulójának távoktatása, a tanrend és az infrastruktúra megteremtése, valamint az 1300 oktató és adminisztratív személyzet havi bérének kifizethetősége ugyanis kérdésessé vált.  Épp ezért nagyra értékelik a magyar kormánynak a Hungary Helps program keretében nemrég nyújtott, nemzetközi viszonylatban is jelentős pénzügyi segélyt.  

A koronavírus-válság alapjaiban érinti az Izraelben, a palesztin területeken, valamint a Jordániában élő emberek, így mások mellett az ottani keresztények életét is. A három szomszédos szentföldi területen élők helyzete azonban eltéréseket is mutat. Izraelben a rendkívül szigorú, de hatékony hatósági korlátozások és az egyébként is jellemzően mindenre kiterjedő biztonsági ellenőrzések aktuális velejárói elsősorban nem is a keresztény kisebbség, hanem a sajátosan zárt közösségekben élő ortodox zsidóság körében voltak nehezebben érvényesíthetők. 
Izraelben mindenekelőtt az volt szembetűnő, hogy a rendkívül szigorú mozgáskorlátozások, tömeges karantén és zárlatok ellenére, egyáltalán nem volt válságérzet, vagy netán pánik, aminek oka lehet az is, hogy a lakosság már megszokhatta a gyakori szükségállapotot. Az ortodox zsidó csoportok egy részét leszámítva, mindenki fegyelmezetten alkalmazkodott ahhoz, hogy a 9 milliós országban egyszerre akár több százezer ember kényszerült otthoni, vagy intézményi karanténba, miközben mindeddig viszonylag kezelhető szinten maradt a vírusfertőzöttek és a halottak száma és aránya. Izraelben egyébként a világ egyik legfejlettebb és állampolgári jogon ingyenes egészségügyi ellátása működik, amelyből az ott élő keresztény lakosság is részesedik.
A helyi, többségükben arab keresztények a szegényebb népréteghez tartoznak, őket ezért a munkahelyek megszűnése, a turizmus kiesése, a beszerzések nehézségei és az egyébként igen szűkös tartalékaik, valamint a mozgás- és utazási korlátozások erősen próbára tették. Izraelben az állam nem vállal részt a nem zsidó felekezeti iskolák és egyéb egyházi intézmények fenntartásában, így válság idején a keresztény intézmények a szokásosnál is jobban rászorulnak a külső támogatásra. 
Jordániában a fő gondot az egészségügyi ellátórendszer egyenlőtlen felkészültsége jelentheti, de még inkább a többmilliós, elsősorban iraki és szíriai menekülttömegnek az ellátatlansága. 
A járvány közelebb hozhatja az embereket egymáshoz, és ezáltal Istenhez is, ahhoz, hogy jobban átértékeljük Istennel való kapcsolatunkat. Ez a különleges helyzet, alkalom egymás megbecsülésére és a segítő szeretet gyakorlására. Ha a mostani időt tanulékony lélekkel éljük át, akkor ennek maradandó pozitív hatásai is lehetnek. Lovagrendünk tagsága számára ez azt üzeni: legyünk készebbek és képesebbek, akár szentföldi vállalásainknak teljesebb betöltésére is.