A Copia oldalon immár hozzáférhetővé vált, így közkinccsé lett kották kiemelkedő jelentőségűek, s Liszt Ferenc (1811–1886) most elérhetővé vált kompozíciói közül is különleges értékű a monumentális Faust-szimfónia partitúrája. A mű ragasztásokkal és javításokkal teli ősváltozatának valamennyi részletébe először nyerhetnek betekintést az érdeklődők. A Széchényi Könyvtár gyűjteményében megtalálható a 2. Mefisztó-keringő, a Két legenda közül a 2., a Paolai Szent Ferenc a hullámokon jár, a 19. magyar rapszódia, amelyben Liszt Ábrányi Kornél Csárdás nobles című művéből használt fel dallamokat. 

Érdekes forrása a Liszt-gyűjteménynek az az Erkel Sándor (1846–1900) – Erkel Ferenc (1810–1893) fia – kézírásában fennmaradt partitúra, amely Erkel Ferenc 1. Királyhimnuszának Liszt által beékelt kézírásos javításait tartalmazza.

Ennek zenei anyaga rokon a Dózsa György című opera első felvonásának Fináléjával. Különlegesség az a restaurált kézirat, amely az 1956-os belövések során sérült meg: a mindössze tíz ütemnyi dallamot tartalmazó emléklapon a Magyar király-dal a Rákóczi-nóta variációja áll. A kottakéziratokon kívül a Lisztről készült és az életművéhez szorosan kapcsolódó történelmi felvételeket is publikálta a nemzeti könyvtár Történeti Fénykép- és Interjútára, ezzel 1241-re nőtt a Fotótér tartalomszolgáltatásban elérhető Liszt-felvételek száma.

Liszt Ferenc 1865-ben
Képforrás: Fortepan

 

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Weiner Kuratóriuma engedélyével válhattak hozzáférhetővé a zeneszerző és kamarazene-tanár, Weiner Leó (1885–1960)  kompozíciói. A nemzeti könyvtár zenei gyűjteményében megtalálható huszonkét Weiner-autográf közül az életmű olyan kulcsfontosságú művei jelennek meg a tartalomszolgáltatásban, mint a Csongor és Tünde (op. 10) színpadi kísérőzenéje; a Vonóstrió (op. 6); a 2. (fisz-moll) hegedű–zongora-szonáta (op. 11); a 2. vonósnégyes (op. 13).

Elérhető a Copián továbbá az elsőként népzenei alapanyagot felhasználó zenekari Szvit (op. 18) és a Rókatánc-tételt is tartalmazó 1. divertimento (op. 20) kézirata is.

Farkas Ferenc (1905–2000) hagyatékát egy évtizede helyezte el az OSZK-ban Farkas András (1945) karmester, a zeneszerző fia. A több mint nyolcszáz kottakézirat feldolgozása 2025-ben fejeződött be, ebből százhúsz tételből álló válogatás lett közkincs a jogörökös engedélyével. Köztük a Csínom Palkó, az Egy úr Velencéből, a Bűvös szekrény partitúráit a Capriccio all’ungherese című szvitet, a Filharmonikus nyitányt és Liszt Ferenc Funérailles című zongoraművének hangszerelését. A közzétett gyűjtemény Farkas versenyművei, kamaraművei, szólóhangszerre készült alkotásai, vokális és egyházi kompozíciói mellett tartalmazza Az ember tragédiájához írt kísérőzenéjét, s az Egri csillagok filmzenéjét.

 

Nyitókép: A Zeneakadémia
Fotó: Rudolf Klein/Zeneakadémia sajtófotó