Az Országalma (magyar filmszatíra, rendezte: Pálos György és Czabán György) fiktív jelenében hazánk alkotmányos monarchia, az uralkodó a zenekedvelő Mátyás király. A szatirikus történet nagy része Csenyétén és Szanticskán játszódik, ahol a Bábolnai TV két munkatársa Csulánót, a híres roma lókupecet keresi, de helyette Mátyás király nyomaira bukkan. A „film a filmben” dramaturgia következtében a csenyétei, majd a budapesti és végül a horányi jelenetek összeolvadnak a jól ismert mesék és a fiktív jelen epizódjaival. Az Országalma kulcskérdése az, hogy feltárhatja-e a legfelsőbb személy (esetünkben Mátyás király) titkát két vidéki tévés? Bár nem kapunk egyértelmű választ e kérdésre, a filmes szakma belső kétségeit (például a vizuális forradalom dilemmáit) alaposan megismerjük, s végül Mátyás király minden bonyodalmat megold.
Tubán túl
A hamburgi Elbphilharmonie-ban, az amszterdami Concertgebouw-ban is elhangzott darabja, idén a Bécsi Filharmonikusok tűzte műsorára kompozícióját. Szólista és a Nemzeti Filharmonikusok tagja, növendékeit a zene titkaiba igyekszik beavatni Szentpáli Roland.
Jó–rossz vagy könnyű–nehéz
Alázattal keresi dirigensként a darabok igazságát, de saját előadói lelkülete is megjelenik minden felhangzó zeneműben. Dobszay Péter Székesfehérvár és Szeged között ingázva igyekszik családjára is időt szakítva társulatokat és repertoárt építeni.
Lehetek én akár krumplihámozó
Az iskolai ünnepségek nem tartoznak a diákok kedvenc programjai közé. Azonban az egykori és újabban megint (budai) ciszterci gimnázium barokk dísztermében 1971-ben sok százan örültünk együtt három egymást követő pénteken a nem kötelező programnak.