Az Országalma (magyar filmszatíra, rendezte: Pálos György és Czabán György) fiktív jelenében hazánk alkotmányos monarchia, az uralkodó a zenekedvelő Mátyás király. A szatirikus történet nagy része Csenyétén és Szanticskán játszódik, ahol a Bábolnai TV két munkatársa Csulánót, a híres roma lókupecet keresi, de helyette Mátyás király nyomaira bukkan. A „film a filmben” dramaturgia következtében a csenyétei, majd a budapesti és végül a horányi jelenetek összeolvadnak a jól ismert mesék és a fiktív jelen epizódjaival. Az Országalma kulcskérdése az, hogy feltárhatja-e a legfelsőbb személy (esetünkben Mátyás király) titkát két vidéki tévés? Bár nem kapunk egyértelmű választ e kérdésre, a filmes szakma belső kétségeit (például a vizuális forradalom dilemmáit) alaposan megismerjük, s végül Mátyás király minden bonyodalmat megold.

Kamarazene úton-útfélen
Lenyűgöző budapesti helyszíneken zenélni a hallgatóságnak a koncertévad kezdete előtt – ezzel a gondolattal hívta életre 2019-ben Miranda Liu a MiraTone Fesztivál és Akadémiát, s augusztus utolsó hetében hetedszer hangzik föl városszerte a muzsika.

Fölhangzik a Gelem, gelem
Rostás Mihály „Mazsi” kezdeményezésére a 2016-ban elhunyt északmacedón énekes, Esma Redžepova születésnapján, augusztus 8-án idén negyedik alkalommal hét ország tizenhat helyszínén, ötven zenekar föllépésével rendezik meg a Nemzetközi Cigány Dal Napját.

Házasság helyett lakodalom
Intrikák, félreértések és álruhás tréfák sora Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais 1784-ben bemutatott komédiája, amelyet szellemes, kritikus hangja miatt nem néztek jó szemmel a korabeli cenzorok, s nem fogadta szívesen a korabeli arisztokrácia sem.