Georg Friedrich Händel orgonaversenyei különleges helyet foglalnak el a barokk hangszeres koncertirodalomban. A zeneszerző első orgonaversenyei 1735 körül születtek, és nagy sikerű oratóriumi előadásaihoz kötődtek. Ezeken az esteken ugyanis a barokk mester a szünetekre komponált, improvizatív részeket is tartalmazó, virtuóz orgonadarabokkal szórakoztatta a közönséget, imígyen új műfajt teremtve.

Kiss Zsolt orgonaművész
Képforrás: Lambert Attila/Magyar Kurír/Pannonhalmi Főapátság sajtóközlemény
A barokk műveket a Boldogasszony-kápolna 1820-ban épült, 2023-ban restaurált barokk orgonáján Kiss Zsolt szólaltatja meg.
Pannonhalma Szent Márton-bazilikájának karnagya nyolcévesen kezdett zongorázni, majd tizenhárom éves korától a győri Richter János Zeneművészeti Szakközépiskolában tanult orgona és szolfézs-zeneelmélet szakon, 2003-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem orgona szakán diplomázott. Koncertezett Németországban, Ausztriában, Romániában, Svájcban, Szlovákiában, valamint hazai városokban.

A Pulzus vonósnégyes
Képforrás: Pannonhalmi Főapátság sajtóközlemény
Kiss Zsolt mellett a hangversenyen fellép az 1999-ben Lisszabonban alakult Pulzus Vonósnégyes, amely első hangversenyeit Portugáliában, majd hazatérve Magyarországon tartotta. A Lesták-Bedő Eszter és Sipos Gábor hegedű-, Rajncsák István mélyhegedű- és Kousay H. Mahdi gordonkaművészekből álló formáció mára a magyar koncertélet jelentős tényezőjévé vált. Repertoárjuk Bach-művektől a kortárs irodalomig terjed, és szívesen kutatnak fel, valamint játszanak a koncerttermekben eddig ismeretlen, de jelentős értékű darabokat.
A hangverseny előtt délután öt órától kurátori vezetésre várják az érdeklődőket
a Főapátság idei Kert-évadára létrehozott Ösvények és átjárók című időszaki kiállításon, amelyen hét kortárs művész alkotásai és a monostor kincseiből született válogatás látható.
Az idei esztendő Kert elnevezésű kulturális évadának tárlata fölidézi a monostorkert történetét és a kert – korszakokon át állandó és mégis folyamatosan alakuló – szimbolikus értelmezéseit. A kiállítás résztvevői a kert metaforáján keresztül reflektálnak a jelen égetően fontos társadalmi és ökológiai kérdéseire és a spiritualitáshoz való viszonyunkra.
Nyitókép: Koncert a Boldogasszony-kápolnában
Képforrás: Pannonhalmi Főapátság sajtóközlemény