Az Andrássy úti Ybl-palota szomszédságában, a Révay utca és a Dalszínház utca találkozásánál álló épületben új kulturális teret nyit az Operaház. A Terézvárosi Önkormányzat tulajdonában álló, hajdanvolt operaklub kétszintes üzlethelyisége újul meg és ad otthont egyelőre részlegesen, a tervek szerint szeptembertől teljes területén

az OperaSafe Emlékgyűjteménynek, amely kulturális, helytörténeti és turisztikai funkciókat egyaránt betölt.

Az első ütem részeként száz négyzetméteres területen helyezték el az OPERA történetét bemutató állandó kiállítást, amely hat korszakon keresztül követi Magyarország egyetlen, az opera és a klasszikus balett műfaja számára dedikált intézményének kiemelkedő pillanatait a jogelőd Pesti Magyar Színház operatagozatának 1838-as megalapításától napjainkig. Az OperaSafe Emlékgyűjtemény létrehozásához segítséget nyújtott az Országos Széchényi Könyvtár is.

Kotta, előadásfotó is szerepel a kiállításon
Képforrás: Nagy Attila/OPERA sajtóközlemény

 
Karczag Márton, az OPERA Emléktárának vezetője, a kiállítás vezető kurátora szerint, ahogy az Operaházban estéről estére azért küzdenek, hogy az előadás ne legyen önmaga múzeuma, úgy a kiállítótérben sem működnek már az évtizedekkel korábban bevett megoldások: „Nemcsak a nagy művészekről akartunk beszélni, hanem azokról is, akik a háttérben tartották életben ezt a házat. Így talán ebből a sokszínű világból valami egészen más marad meg a látogatókban.”
 

Karczag Márton a kiállítás vezető kurátora
Képforrás: Nagy Attila/OPERA sajtóközlemény

 
Színházi közeget idéző, tizenkét gazdagon illusztrált kulisszán az Emléktár számos különleges darabja is helyet kap, köztük Erkel Ferenchez, Gustav Mahlerhez, Bartók Bélához köthető dokumentumok. A magyar és angol nyelvű kiállításban az OPERA legendás alkotóinak használati és dísztárgyai is helyet kapnak, így például

gróf Bánffy Miklós jelmez- és díszlettervei, Oláh Gusztáv vázlatfüzete, valamint Márk Tivadar Mandarin-figurine-ja.

A tárlat az intézményhez kötődő jelentős ősbemutatókat is felidézi, köztük Bartók A kékszakállú herceg vára és A fából faragott királyfi, valamint Kodály Székely fonó és Háry János című művét, Harangozó Gyula és Seregi László balettjeit vagy a közelmúltból Eötvös Péter Valuska című, Krasznahorkai László regényéből komponált operáját. A tárlat az operajátszás mindennapjaiba is betekintést kíván adni a látogatóknak. A színházi kulisszák hátoldala egy-egy emlékezetes munkatárson, történeten, műhelytitkon vagy tárgyon keresztül idézi meg a háttérben dolgozók világát.
 

Színpadi kosztümök az OperaSafe Emlékgyűjteményben
Képforrás: Nagyar Attila/OPERA sajtóközlemény

 
Kialakították már a hetven négyzetméteres, ötvenöt fő befogadására alkalmas előadóteret is, amely pódiumbeszélgetések, kamarakoncertek és ifjúsági, valamint múzeumpedagógiai programok helyszíneként szolgál majd. A kiállításhoz kapcsolódik továbbá az a huszonkét négyzetméteres, Amfiteátrum nevű installáció, amelynek berendezése az a háromszáz nézőtéri szék, amelyik kikerült a nézőtérről a Ház legutóbbi felújításakor. Az OperaSafe tereinek kialakítását Lengyel Márton belsőépítész tervezte.
 

A Magyar Királyi Operaház Emlékgyűjteményét 1930-ban alapította Radnai Miklós igazgató. Első szervezője Vidor Dezső, a dalszínház titkára volt, aki az Operaház két második emeleti tárgyalójában rendezte be az Emléktár első kiállítását, amely a második világháború végéig volt látható. Az emlékgyűjtemény történetében fontos állomást jelentett az intézmény fennállásának századik évfordulójára 1984-ben Staud Géza színháztörténész által összeállított tárlat, amely az Operaház kerengőjében kapott helyet.

 

Nyitókép: Az operaházi emlékgyűjtemény az egykori operaklub tereiben, a művészek, az operaháziak kedvelt találkozóhelyén lelt otthonra 
Képforrás: Nagy Attila/OPERA sajtóközlemény