A Nemzetközi Cigány és Világzenei Hálózat szervezi a világ legnagyobbnak mondott egynapos fesztiválját, amelynek az arca idén Balogh Guszti, az oláh cigányzene kiemelkedően kreatív dalszerzője és énekese. A Nemzetközi Cigány Dal Napja a sokszínűséget ünnepli cigány és nem cigány művészek részvételével évről évre bővülő helyszín- és programkínálattal, ingyenes koncertekkel.

Balogh Guszti a Nemzetközi Cigány Dal Napja idei arca 
Fotóforrás: Nemzetközi Cigány Dal Napja sajtóközlemény

 

Rostás Mihály „Mazsi”, a Cigány Dal Napjának ötletgazdája, művészeti vezetője és fő szervezője az elmúlt évtizedekben négy kontinens több mint harminc országában koncertezett a Kossuth-díjas és Womex-életműdíjas Lakatos Mónika és a Romengo zenekar vezetőjeként és menedzsereként. Megtapasztalva és cigányul szót értve a különböző országok cigányzenei fesztiváljaival és cigány zenekaraival, hívta életre a Nemzetközi Cigány Dal Napját és egyben a nemzetközi cigányzenei együttműködésekért sokrétűen tevékenykedő Nemzetközi Cigány- és Világzenei Hálózatot.
 

A Muzsikás együttes 
Fotóforrás: Nemzetközi Cigány Dal Napja sajtóközlemény

 

2025-ben kilenc magyarországi településen: Budapesten, Debrecenben, Hódmezővásárhelyen, Nován, Ravazdon, Oroszlányban, Százhalombattán, Szentendrén, Veszprémben, Zánkán, s hat külföldi helyszínen Lengyelországban, Olaszországban, Romániában, Spanyolországban, Szerbiában, Szlovákiában félszáz föllépő zenekar várja a közönséget

hirdetve a cigány kultúra életeliségét, dinamizmusát és mélységét egyaránt.

A szervezők arra biztatnak mindenkit, hogy merüljenek el a felejthetetlen zenei élményekben jobban megismerve, megtapasztalva a cigány kultúra mellett a saját kulturális sokszínűségünket is.

A Romano Drom 
Fotóforrás: Nemzetközi Cigány Dal Napja sajtóközlemény

 

A nem cigány zenekarok műsorának érdekessége, hogy saját repertoárjukba cigány dalokat is beleépítenek, és a zenekarok minden helyszínen együtt, egy időben közösen éneklik el a nemzetközi cigány himnuszt, a Gelem, gelem című dalt.
 

A Söndörgő 
Fotóforrás: Nemzetközi Cigány Dal Napja sajtóközlemény 

 

Európa egyik legszínesebb, leggazdagabb nemzetisége a cigányság, páratlan és a mai napig élő, fejlődő zenei kultúrával, amely a történelem során számos ponton járult hozzá az európai zenekultúra fejlődéséhez. Nincs még egy olyan népcsoport, amely jelen lenne az Unió összes országában, ily módon az európai közösségnek nagyon fontos összetartó ereje a cigányság.

A Romengo, középen Lakatos Mónika 
Fotóforrás: Nemzetközi Cigány Dal Napja sajtóközlemény

A cigány kultúra félreismerhetetlenül magán hordozza a saját jegyeket, egyúttal visszatükrözi a velük kapcsolatba kerülő nemzetek jellegzetességeit is.

A spanyol flamenco eleganciájától a szerbiai rezesbandák magával ragadó erejéig képes átölelni egész Európát és a világot, hirdetve a romák szokásait, nyelvét és végtelen életörömét.

Kultúrájuk egyik legékesebb része az, amelyik a magyar nemzettel virágzik évszázadok óta, olyan gyümölcsöket teremtve, mint az éttermi cigányzene, az oláh cigánymuzsika és -tánc vagy a vonós magyar népzene – hangsúlyozzák a fesztivál életre hívói.

A 4. Nemzetközi Cigány Dal Napjának magyarországi központi helyszíne idén Debrecen lesz, ahol már augusztus 7-én is programok sokasága várja az érdeklődőket.

 

Nyitókép: A MizsiMó-GipsyMó formációt Rostás Mihály „Mazsi” hívta életre
Fotóforrás: Nemzetközi Cigány Dal Napja sajtóközlemény