2020. március 11-én Szkárosi Endre Égzsák – Szkár Channel – Régi és új hangköltemények című kiadványát Nemes Z. Márió költő és a szerző mutatta be az Írók Boltjában. Az író remek performatív előadással érzékeltette, hogy mire számíthatnak az olvasók.
Szkárosi Endre Horváth Endre néven született 1952-ben, Budapesten. József Attila-díjas magyar költő, művészeti író, műfordító, kritikus, irodalomtörténész, az ELTE egyetemi tanára. Intermediális művész, előadó. Az 1970-es évek közepétől publikál verseket, kritikai és szépírásokat.
/Fotó: litera.hu/
A 80-as években mélyültek el költői-művészi kutatásai: verseskötetei mellett hangköltészeti alkotásokat, költői installációkat és vizuális költészeti munkákat készített, költői performanszokkal lépett fel. Számos könyvet, hangkiadványt, katalógust, videót publikált, több hazai és nemzetközi költészeti-művészeti eseménysorozatot szervezett. Rendszeresen részt vesz nemzetközi művészeti fesztiválokon.
Legújabb alkotása, az Égzsák című, 130 oldalas válogatás két CD-mellékletet tartalmaz, azonban Szkárosi úgy fogalmazott, hogy valójában a könyv a melléklet, a CD-k a fontosabbak. Jóllehet úgy véli, az olvasók még küzdenek a nem szövegcentrikus irodalommal, és nem tudják, hogyan viszonyuljanak az ilyen típusú művekhez. A helyzet manapság már jobb, mint húsz évvel ezelőtt, ami részben a slam poetrynek köszönhető, ugyanis ez a műfaj képes a fiatalabbakat is megszólítani, performatív jellege miatt pedig igencsak népszerű.
A művész elmesélte első találkozását a slam poétikával: „Helsinkiben egy finnugor slamrendezvényen csöppentem bele a slam világába, ennek hatására hívni kezdtek különböző fellépésekre.”
Szkárosi Endre kiadványában régi és új hangversek egyaránt szerepelnek, de nem dokumentalista stílusban, hanem újraalkotva a szövegeket. „Legjobban inspirált a szabadon mozgás idők, terek és nyelvek között, mindig úgy próbáltam a művet létrehozni, hogy az ne egy felolvasás legyen, hanem ennek az adott helynek megfelelő is. A költészet megértésének az a lényege, hogy minden régi kor ma van, mi is úgy értjük meg, ha úgy fogjuk fel, hogy az a ma. Annyiban mai, hogy a régi szövegek újra elkezdenek élni. Ha elolvassátok Vörösmarty Az emberek című versét, azt érzitek, semmi sem változott. Hogy ez miért van így, azt most nem fogom megmagyarázni.”
Ebben az alkotói időszakában fontos szerepet kapott a hangerő, a hangsúly és a ritmus. „A vers ezáltal nemcsak egy vers, hanem egy szöveg, az előadás nem egy előadás lesz, hanem egy új dolgot teremt, egy hangverset. Rájöttem, hogy ha hangosan olvasom a sorokat, a fülem rájön, hogy ez így nem jó, hallatszik, ha hamis, éppen ezért testet kell adni a szövegnek.”
Szkárosi Endre „testet kapott szövegeit” és a hozzájuk kapcsolódó nyomtatott, vizuális anyagot az AmbrooBook Kiadó gondozásában veheti kézbe és hallgathatja meg az érdeklődő.
