Nemcsak a műveknek, a bemutatóknak is saját sorsuk van. Mosonyi Mihály nagybőgősként, mély tiszteletet érezve Liszt iránt, készséggel vett részt az Esztergomi mise, a Szent Erzsébet legendája című oratórium ősbemutatóján, valamint szervezőként a Koronázási mise pesti előadásán, de saját szerzeményeinek bemutatóival nem volt szerencsés.
A magyar irodalmi élet 1859-ben Kazinczy centenáriumának megünneplésére készült. A nyelvújító-írót tisztelők között van Mosonyi Mihály, aki megírja a Hódolat Kazinczy Ferenc szellemének című zongoraművét, majd röviddel ezután elkészíti ennek zenekari változatát. A darab szerkezetén Mosonyi nem változtat, de a darab hangszerelésével zenetörténetet ír: a Hódolat az első szimfonikus mű, amelyben a cimbalom is szerepet kap.
A tisztulás ünnepe az Ungnál a 886-ik esztendőben
Mosonyi 1860-ban már „magyar zenészeti tekintélynek” számít, akinek személyével, munkásságával egyre többet foglalkozik a honi sajtó, így a Budapesti Szemle is: „Nem sokára (a Tinódi-ünnepen) fogunk tőle hallani egy magyar stylben írott symphoniát, melyben (mint a Beethoven utolsó és legnagyobb teremtményében) a zene és ének párosítva lesz. Mosonyi e nagy művéhez a Kazinczy »tisztulási ünnepét« vette szövegül.” Kazinczy e műve a hazafias versek vonulatához tartozik. Alapgondolata antik eredetű: a római államhoz hasonlóan a magyarság fő feladata a hazában az elnyomó és az elnyomott közti igazságtétel. A költemény témáját és formáját tekintve eszményi kantáta-szövegnek bizonyult. A vers számos „szereplőt” vonultat fel: sereget (népet), jós-kart, az oltár szűzét, fő jóst (főpapot) és fegyvernököt. Ez lehetőséget adott a zeneszerzőnek vegyes- és férfikórus, szoprán-, basszus- és tenorszóló szerepeltetésére, változtatására, szembeállítására.
Azonban Mosonyi kantátája nem szólalt meg az 1860.január 20-ára tervezett Tinódi-ünnepen, mivel a hangverseny „magasb rendelet folytán nyugalmasabb idők bekövetkeztéig elhalasztatott”. A zeneköltő haláláig többször készültek a bemutatásra, ám egyik próbálkozás sem érett előadássá. Első alkalommal a Zenede 1860 januárjára tervezett Tinódi-ünnepélyén hangzott volna el. Később a filharmonikusok tűzték műsorukra, de megfelelő vegyeskar híján ekkor sem szólalhatott meg. Az újabb kudarc történetét Ábrányi Kornéltól idézzük:
„Egy pár év múlva a pesti zenedének több ügybuzgó tagja állván a philharmoniai hangversenyek élire, hogy egy pár nagy zene s énekkari hangversenyt rendezzenek: azok szintén tervezték e mű előadását. De Mosonyi meghasonlásban élvén úgy a zenede mind a phil. társulattal: hallani sem akart a terv megvalósításáról.”
1865-ben a fennállásának negyedszázados jubileumát ünneplő Zenede kívánta előadni. Azonban az ünnepség fénypontja, Liszt Szent Erzsébet legendája című oratóriumának ősbemutatója, oly sok próbát igényelt, hogy Mosonyi – aki nagybőgőn játszott a premieren – a Liszt-mű sikere érdekében önzetlenül lemondott a Tisztulás előadásáról. Az utolsó ismert kísérletre 1866-ban került sor. A Zenészeti Lapok híradása szerint ekkor a Budai Dalárda foglalkozott a kantáta előadásának gondolatával, és hosszasan készültek a mű bemutatására. Azonban néhány hónap elteltével a Tisztulás megszólaltatásának ügye – a szerző életében most már végérvényesen – lekerült a napirendről.
A bemutatóra 1931-ig kellett várni. Augusztus 23-án, Kazinczy halálának centenáriumán emlékestet tartottak a Rádióban: a költő-író szövegére szerzett három dalt a Hódolat követte Dohnányi Ernő előadásában, majd keletkezése után hetvenegy évvel először hangzott el A tisztulás ünnepe az Ungnál. A Ferencsik János által vezényelt nyilvános bemutatóra csak 1953-ban került sor. Nincs még egy komponistája a magyar zenetörténetnek, aki oly maradandó emléket állított volna Kazinczynak, mint Mosonyi Mihály. Ezért gondoltam úgy a Lavotta János Kamarazenekar alapító-művészeti vezetőjeként, hogy a magyar zene megújítója és a széphalmi Mester iránti tiszteletből a millennium évében a Hódolatot, a Tisztulást – egyéb verbunkos darabok társaságában – CD-re rögzíti.
A millenniumi CD felvétele a Magyar Rádióban
A felvételre 2000 augusztusában került sor, amelyet Mosonyi-est előzött meg a szentendrei szabadtéri színpadon. Az 1953-as bemutató után ez volt a Tisztulás második előadása, amelyről Bónis Ferenc a Zene, Zene, Tánc folyóiratban így írt: „Az első hanglemezfelvétel dicsősége […] kétségkívül a sátoraljaújhelyi muzsikusoké”, egyenesen „világpremiernek” nevezve a megjelenését, amelyben „nemcsak a vállalkozás mondható dicséretesnek, hanem a zenei megvalósítás színvonala is”. A kantáta harmadik előadását a szombathelyi szimfonikusok jegyzik, akik a korabeli kritika szerint a Tisztulást 2001-ben tűzték műsorukra. A kantáta bemutatóinak történetében különleges helyet foglal el az ungvári előadás, amely kiemelkedő médiaeseménnyé vált: a 2012-ben indult Duna World televíziónak ez volt az első hangverseny-közvetítése.
