Szokolay Sándor már akkor miséket írt, amikor a diktatúra tiltotta e műfajt, és más zeneszerzők még stílusgyakorlatként is kerülték. És akkor is folytatta az írásukat, amikor – a rendszerváltás után nem sokkal – a zenei miseforma kiment a divatból. Szokolay számára a kereszténység az élet teljességéhez tartozik, így miséi mindig életközeli istenélmények. A Missa Pannonicát „csak” zeneként hallgatva feltűnik az esztétikai tanúságtétel: a szerző úgy dönt a szép harmóniák mellett, hogy azt mindvégig őszintének érezzük. Ugyanakkor a változatosság érdekében gazdag kifejező-eszköztárat mozgat, és zenei utalásai a középkortól napjainkig terjednek. Szokolay Sándor a Tomkins Énekegyüttes számára írta miséjét – az előadás egyszerre megrendítő és hiteles.

Marton Endre 1935-ben forgatott filmvígjátéka a valóságtól elrugaszkodott cselekményt mutat be: hogyan szövődik a szegény parasztlegény (itt állástalan gépészmérnök) és az elkényeztetett királylány (itt a Várkonyi Textilművek elnöke) között évődő, a társadalmi korlátokat átlépő szerelem. A történet jól ismert, ezt a feldolgozást a kérdések teszik időszerűvé. Egy nőnek milyen válaszai lehetnek a munkahelyi elvárásokra? Hogyan védhetjük meg magunkat a munkahelyünkön? Mikor éri meg külföldre távozni? Az Elnökkisasszony csak felveti e kérdéseket, de a választ a nézőkre bízza.

Erkel Színház, 2019. október 19. Erkel: az Erzsébet című opera II. felvonása Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara, vezényel Kocsár Balázs