Picture Theory című, 1994-ben megjelent kötetének egyik tanulmányában W. J. T. Mitchell amerikai művészettörténész a nyelvészetből ismert „metanyelv” analógiájára vezeti be a „metakép” fogalmát. A kifejezés olyan képeket jelöl, amelyek egyszerűen összefoglalva önmagukra, illetve tágabb értelemben a képek természetére reflektálnak.