Törökország legfontosabb érdeke, hogy a szomszédos Szíria stabil legyen, és megőrizze területi integritását. Líbia példája is azt mutatja, hogy a több évtizedes önkényuralom megdöntése önmagában nem teremt stabilitást, működőképes államot. Ankara tehát mindenképpen el akarja kerülni, hogy rövid vagy középtávon fegyveres összecsapások újuljanak ki Szíriában, hiszen ez számos nem kívánt következménnyel járna, újabb menekülthullámot indíthatna el, illetve szélsőségesek beszivárgását idézné elő.

A közvetett támogatás

A nemzetközi közösség óvatos optimizmussal figyeli a hatalmat átvevő Haj’at Tahrír es-Sám (HTS) működését, egyelőre azonban nem lehet tisztán látni, hogyan fogja a szervezet vezetni Szíriát, vagy hogy az egyes szíriai erőcsoportok viszonya hogyan alakul majd. A jelek arra mutatnak, hogy Ankarát is meglepte az Aszad-rezsim gyors összeomlása, és nem feltétlenül ez vezérelte az offenzíva közvetett támogatásában, sokkal inkább nyomást akart gyakorolni a damaszkuszi vezetésre. A szíriai hatalomváltást tehát aszerint fogja értékelni, hogy az új hatalom mennyiben járul hozzá az ország stabilitásához.

A Szíriai Nemzeti Hadsereg

Ha az új vezetésnek sikerül stabilizálnia Szíriát – ha egyáltalán számottevő eredmény elérhető az ország katasztrofális gazdasági állapotában –, az lesz a következő kérdés, hogy milyen lesz Ankara kapcsolata az új szíriai vezetéssel. A HTS nem Törökország elsődleges szövetségese Szíriában. Az al-Káidából kinőtt, szélsőséges iszlamista csoportot Ankara 2018-ban terrorszervezetté nyilvánította. Már csak ezért sem támogatta közvetlenül a HTS-t, és nincs is semmilyen ellenőrzése fölötte. Kiinduló helyzete ugyanakkor nem rossz ahhoz, hogy pragmatikus kapcsolatot alakítson ki a szervezettel, még ha távolságtartóan szemléli is a tevékenységét. Nem látható egyelőre az sem, hogyan alakul a Damaszkuszba bevonult HTS és a törökök által támogatott fő szíriai ellenzéki erő, a török–szíriai határ szíriai oldalán lévő területeket ellenőrző Szíriai Nemzeti Hadsereg (SzNH) kapcsolata. Törökország lényegében az SzNH-n keresztül van fizikailag jelen Szíriában, a csoport a török pozíciók szempontjából tehát kulcsfontosságú.

Menekültek

A siker vagy kudarc megítélésének török szempontból további két kiemelt összetevője van: hogyan alakul a menekültkérdés és a kurdok helyzete. Törökországban ma is mintegy hárommillió regisztrált szíriai menekült tartózkodik, akiknek a jelenléte növekvő társadalmi feszültséget okoz. A menekültek hazatérése hatalmas politikai siker lenne Recep Tayyip Erdoğannak. Az más kérdés, hogy ez hogyan és milyen léptékben valósulhat meg, a többségük ugyanis nem szeretne visszatérni Szíriába.

Kurd törekvések, terroristák

Azonban ennél is fontosabb Ankara számára a kurd kérdés, mely időről időre átfedésbe kerül a terrorizmus kérdésével. Ankara stratégiai célja, hogy elejét vegye a szíriai kurd autonómiának, mert attól tart, hogy ez bátorítást adhat a mintegy tizenöt–tizennyolc millió törökországi kurdnak, illetve potenciálisan közelebb visz az önálló Kurdisztán létrehozásához, amire Törökország egzisztenciális fenyegetésként tekint. Ezzel párhuzamosan zajlik a török „terrorizmus elleni harc”, amely arra irányul, hogy megtisztítsa a török–szíriai határ szíriai oldalát a Demokratikus Unió Pártja (DUP) és fegyveres szárnya, a Népvédelmi Egységek (NE) erőitől. A DUP/NE a török értelmezés szerint a Nyugaton is terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárt szíriai ága, amely a nyolcvanas évek óta számos támadást hajtott végre Törökországban. Ankara hangsúlyozza, hogy nem a kurdokat tekinti ellenségnek, hanem a DUP/NE-t, amely szerintük egyaránt elnyomja a fennhatósága alatt élő kurdokat és arabokat is. A határ menti „biztonsági folyosó” (lényegében ütközőzóna) létrehozása érdekében a török fegyveres erők 2016 és 2019 között három szárazföldi katonai beavatkozást is végrehajtottak Szíriában. A mostani katonai műveletek részeként pedig december elején az SzNH török támogatással elfoglalta Tell Rifaatot és Manbidzsot, visszaszorítva a DUP erőit az Eufráteszen túlra.

Kurdok lakta területek a CIA 1992-es térképén, Texasi Egyetem, Austin

 

A kurdok támogatói

Hakan Fidan török külügyminiszter december 13-án azt nyilatkozta, Törökország egyelőre kivár, hogy Szíria új „szuverén nemzeti kormánya” visszaszerezze az ellenőrzést az ország területe fölött, és „semlegesítse” a DUP/NE jelentette fenyegetést. Ugyanakkor világossá tette a DUP-vel kapcsolatos török álláspontot: „Vagy feloszlatja magát, vagy fel lesz oszlatva.” Csakhogy ezt eddig leginkább az amerikai jelenlét akadályozta. Az Egyesült Államok mintegy kilencszáz katonát állomásoztat a kurd fennhatóságú területeken Szíriában. Ankara azt reméli, hogy meg tud majd egyezni a hivatalba lépő Trump-adminisztrációval az amerikai kontingens kivonásáról. Ha ez megtörténik, nem látszik, mi állítaná meg a törököket, hogy teljesen az ellenőrzésük alá vonják a biztonsági folyosót, és visszaszorítsák a kurdokat a török határ mellől.

Azért újranyílt a nagykövetség

Összességében tehát Törökország óvatosan optimista a kialakult szíriai helyzettel kapcsolatban, okkal. Erdoğan elnök üdvözölte Aszad bukását, és hangsúlyozta, hogy Törökország a szíriai emberek oldalán áll. December 14-én tizenkét év után újranyitották a török nagykövetséget Damaszkuszban. A menekültek hazatérése egy lépéssel közelebb került, Szíria újjáépítéséből pedig Törökország anyagilag is profitálhat. Sikerült továbbá ellenőrzésük alá vonni néhány újabb kurd fennhatóságú várost. Oroszország és Irán kiszorulása Szíriából szintén kedvező fejlemény, a török regionális hatalmi pozíciót erősíti. A kurdok helyzete ugyanakkor továbbra is nyitott. Izrael szíriai területfoglalását Ankara elítélte, a lépés önmagában azonban nem fenyeget közvetlen török létérdeket – más lenne a helyzet, ha Izrael esetleg úgy döntene, elkezdi nyíltan támogatni a kurdokat. Az aggodalom persze Szíria jövője kapcsán ott motoszkál mindenki fejében: elég lehet egyetlen szikra, és újra ott találhatjuk magunkat, mint tíz évvel ezelőtt.

 

A szerző biztonságpolitikai szakértő, turkológus, az NKE John Lukacs Intézetének munkatársa

Nyitókép: Törökország támogatta szíriai lázadók gyakorlatoznak Aleppó közelében 2023-ban (fotó: Jahja Nemah/MTI/EPA)