Háromszázezres műtárgygyűjtemény, ötvenezer építészeti terv, kutatási dokumentáció, ötvenezer kötetes szakkönyvtár, kétszázötvenezer rajzból álló tervtár és négyszázezres fotóarchívum otthona a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ. Most a budapesti Bajza utcában a már múzeumként működő Walter Rózsi-villában találkoztunk. Az intézmény igazgatójaként milyen tervekkel kezdte a munkát?
Nyolc éve, a műemlékvédelem intézményrendszerének átalakítása után került a Magyar Építészeti Múzeum a Magyar Művészeti Akadémia felügyelete alá. Építőmérnök-közgazdászként 2019 óta vezetem az intézményt, s bár más területről érkeztem, őszintén mondom, beleszerettem. A környezet nyugodt, a kollégáim nagyszerű szakemberek, a feladat nagyon szép. „Nulláról” indultunk, de mára működőképes intézményt hoztunk létre, a Walter Rózsi-villa megújulása is ebben az időszakban volt, ősszel pedig már a harmadik nagy kiállításunk nyílik majd. Elkezdtünk úgy működni, mint egy igazi múzeum. S most nagy fejlesztés küszöbén állunk.
Almássy Kornél
Fotó: MÉM MDK/Hack Róbert
Az intézmény nagy értékű műemléki gyűjteményének kezelése, az értékőrzés sajátos szemléletet kíván.
A műemlékvédelemmel kapcsolatos tudományos dokumentáció, tervek, iratok, fotográfiák gyűjteménye másfél évszázadra tekint vissza.
Az intézmény őrzi többek között Hauszmann Alajos tervanyagait, hatalmas Kós Károly-gyűjtemény van a birtokában,
s a közelmúltban idekerült a 2002-ben elhunyt Polónyi Károly Ybl-díjas építész, várostervező és a 2020-ban elhunyt Ybl-díjas építész, Nagy Tamás hagyatéka is. A Jász utcai bérleményünkben klimatizált helyiségekben, méltó módon tároljuk a gyűjteményeket. Folyamatos a feldolgozásuk, a leltározásuk, a szakmai háttérmunka.
A BIVAK stúdió (Máté Tamás és Wass -Eysen Áron) tervezte leendő múzeumépület modellje látható a Walter Rózsi-villa előterében
Forrás: MÉM MDK
S elérkeztünk a jövő küszöbére, itt, a Walter Rózsi-villa előterében áll a Zsolnay-cseréppel fedett, csűrt mintázó új múzeumépület makettje. A tervpályázatot szegedi alkotócsoport nyerte. Erős volt a mezőny?
Az építészeti múzeum ügye sajnos már többször is kisiklott. Több korábbi remény után tíz éve még a Városligetbe tervezték. Ide, a Városligeti fasori egykori BM-kórház területére 2021-ben írtak ki tervpályázatot, majd eredménytelensége miatt 2023-ban kétfordulós pályázat született, s az előminősítés után a megfelelőnek tartott pályázók személyre szóló ajánlásokat kaptak. A rendszer transzparens volt, ki-ki láthatta a többiek ajánlásait is.
A második fordulóba tizenkét pályaművet juttatott tovább a zsűri, s végül egyhangú döntés született,
pedig a zsűriben szinte valamennyi építészeti nézet, iskola képviseltette magát. Az első a BIVAK építészeti stúdió fiatal, de már több pályázaton nyertes tervezőpárosának, Máté Tamásnak és Vass-Eysen Áronnak, valamint az MMA-tag Vesmás Péter szegedi Tér és Forma tervezőirodájának a konzorciuma lett.
A Kaesz otthonok 1925-1960 című kiállítás enteriőrrészlete a Walter Rózsi-villában
Fotó: MÉM MDK/Tóth Gábor
Tehát az épületegyüttesen belül vadonatúj múzeumi ház épül…
Ez lesz ennek a tervpályázatnak az ékköve. Emellett két volt szanatóriumi épületet is felújítunk: az egyik a Városligeti fasor és a Bajza utca sarkán álló Grünwald-villa, a másik a fasor felé néző Herczel-szanatórium. Előbbibe kerülnek a háttérfunkciók, ott lesznek az irodák, utóbbi ad majd otthont az állandó kiállításoknak, az új épület az időszaki tárlatoknak, rendezvényeknek. A Bajza utcai bérházak mentén a térfalban áll még két régi kórházépület, az egyik a Köztestületek Háza lesz, ideköltözhet a Magyar Építész Kamara, a Magyar Mérnök Kamara és fővárosi szervezeteik.
Úgy gondolom, az épületegyüttes több lesz, mint múzeum, közparkos közösségi térré válhat itt, a Városliget, az Andrássy út közelségében.
Mindez nagyon jó esélyt ad a fejlődésre.
Ha benépesül ez a tér, olyan funkciókat is kaphat, amelyekre előzetesen nem is gondol az ember. Amikor Svédországban felhúzták az első paneltömböket, nem aszfaltoztak le köztük utakat, ösvényeket. Megvárták, amíg az új lakók kitapossák a nekik legkényelmesebb járóvonalakat.
Mi is a legemberibb megoldásokra törekszünk. Ez a „belakás” itt, a Walter Rózsi-villában már zajlik, a sok érdeklődő, a kiállítások látogatóinak száma mutatja.
Mikor kezdődhet az építkezés?
A napokban készültek el a kiviteli tervek, tehát elindítható a kiviteli közbeszerzés, amikor lesz rá keret. Ha rendelkezésre állnak a szükséges források, akkor még az év vége felé munkaterületet tudunk adni a nyertes vállalkozóknak valamennyi épületnél. A megnyitóra a terveink szerint 2028 első félévében kerülhet sor. Ez az optimista forgatókönyvünk.
Fotó: MÉM MDK/Hack Róbert
Teljes egészében be tudják majd mutatni a meglévő hatalmas anyagot?
Jó részét az időszakos kiállítási térben mutatjuk majd be, de új témáink is lesznek. Tavaly Turi Attilának, a Magyar Művészeti Akadémia elnökének kezdeményezésére néhány szakemberrel együtt több mint hatvan múzeumot jártunk körbe Európában, Észak-Amerikában és a Távol-Keleten. Elsősorban építészeti múzeumokat kerestünk fel, emellett olyan összművészeti intézményeket, amelyek az építészettel is hangsúlyosan foglalkoznak. Megnéztük, mások mit és hogyan mutatnak be az épített világból. Voltunk Londonban, Franciaország több múzeumában, Skandináviában svéd, norvég, finn, dán és a Baltikumban észt kiállítóhelyeken. Kollégáim jártak a kanadai Montrealban, a világ legnagyobb építészeti magánmúzeumában, továbbá New Yorkban és Hongkongban.
Nagyon jó példákat találtunk, de azt is láttuk, hogy többségük rétegmúzeum, amely elsősorban építészeket vonz. Mi viszont nem az építészeknek, a szűk szakmának szeretnénk múzeumot csinálni, hanem a mindennapok embereinek.
Természetesen várjuk majd az építészeket, legyenek szakmai viták, tanácskozások, de szerintünk az építés ügye mindenkit érint, aki lakást, házat vesz, aki felújít akár egy fürdőszobát. Ezért az állandó kiállításunkat is ebben a szellemben képzeljük el, amely A házak élete előzetes munkacímet kapta. Az elgondolás szerint bemutatja majd azt is, hogy manapság milyen modern építőanyagok vannak, mit jelenthet, milyen következményekkel járhat egy-egy rossz döntés, például a burkolatok kiválasztásánál, hogyan jelenik meg egy ház az épített környezetben, a tájban, a tájegységben. Foglalkozni fog az építészet ünnepeivel, az alapkőletételtől a bokrétaünnepig.
A kiállítások tervezői ma már sok interaktív eszközzel élnek. Gondolnak ilyesmire is?
Hogyne. Olyan köznapi, populáris szemléletmódot szeretnénk átadni az embereknek, amely szerint az építészet mindenkié. Nem maradhatnak el az audiovizuális elemek, megjelenési formák. A tervek szerint épül space-boksz, azaz olyan szoba, amelynek minden fala, a padlója és a mennyezete ledkijelző lesz, az egyik fala és a teteje pedig mobil. Így térváltoztatásokkal megjeleníthető az építészeti stílusok alakulása, fejlődése, hogyan épültek egymásra, például miként követte a román építészetet a gótika. Jó lenne, ha a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ épületegyüttese tudományos és kulturális szerepén kívül valóban közösségi térré, találkozóhellyé válhatna.
Nyitókép: Az Építészeti Múzeum látványterve. BIVAK stúdió, vezető tervezők: Máté Tamás és Vass-Eysen Áron
Forrás: MÉM MDK
