Az egyházzenei programok kialakításában a művészi vagy a felekezeti szempont a prioritás? Milyen arányban közvetítenek klasszikus, illetve kortárs műveket az egyes felekezetekhez tartozó kórusok hétköznap és ünnepnap? Fontos-e a hívek zenei nevelése? Ezeket a kérdéseket is fölveti a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének (MMA MKKI) a Kárpát-medencei kórusok felekezeti megoszlását mutató Magyar Keresztény Egyházzenei Atlasz (MAKEZA). A Windhager Ákos vezette MAKEZA-kutatás fontos kérdése a klasszikus és a kortárs magyar zeneszerzők egyházzenei műveinek szakrális szerepe, színvonala, s ehhez kapcsolódva az is, vajon milyen mértékben szolgálják az egyházi kórusok a maguk felekezetét és közösségét.

Horváth Márton Levente vezette a vitát
Képforrás: MMA MKKI/Fotó: Balog Norbert

 
Tavaly augusztusban indította el az MMA MKKI egyházi kórusokra vonatkozó, minden felekezetre kiterjedő, kérdőíven és terepmunkán alapuló kutatását, amelynek elsőként kimutatható adatai képezték a közelmúltbeli vitanap alapját. A kutatás aktuális adatait Nemes Márk, az MMA MKKI kutatója ismertette.
 

Felekezettől függetlenül minden egyházzenei kórust megszólít a felmérés.

 
Hiánypótlónak számít a kutatás, mert ilyen nagy mintán még nem vizsgálták az egyházi kórusok természetét. A százötvenöt kérdésből álló kérdőívet ezerkétszázöt kórushoz küldték el. Választ eddig háromszáznégy kórus adott, majdnem hatszáz pedig jelezte, hogy még dolgozik rajta. Érkeztek feleletek adventista, baptista, evangélikus, görögkatolikus, örmény katolikus, római katolikus és unitárius válaszadóktól. Arányaiban a legtöbb adat a budapesti római katolikus templomokból érkezett.

Selmeczi György a kolozsvári egyházzenei rendezvényről szólt
Képforrás: MMA MKKI

 
Sokszínű előadásokkal járták körül a témát a vitanapon. Horváth Ágnes zenetörténész-karnagy doktori kutatása történeti vonatkozásokat vázol fel A pesti főtemplom zenei élete a XIX. század közepén, Bräuer Ferenc karnagyi működésének tükrében (1839–1871) című munkájában. Szólt arról is, hogy
 

a katolikus egyház az évszázadok folyamán milyen szabályozásokat adott ki a liturgia kötelező elemeiről, vagyis arról, hogy a zenei betétek hogyan épülnek be szertartásba, amit a templomi kórusoknak igazodási pontként a mai napig követniük kell.

A szerző a magyar klasszikus egyházzenei repertoár kevésbé ismert alkotásait zenei idézetekkel illusztrálva ismertette. Köncse Krisztina zenetörténész-karnagy ugyancsak zenei részletekkel gazdagította előadását, nyolc egyházzenei komponistát, klasszikus és a kortárs repertoárt mutatott be az elmúlt háromszáz évből. Többek között Joseph Bengraf, Ruzitska György, Vavrinecz Mór és Dohnányi Ernő zenei műveiből hangzott el részlet, hangsúlyozva a magyar egyházzene gazdagságát és folyamatosságát.

 

Papp Anette a zenei nevelésről beszélt
Képforrás: MMA MKKI

 
Idén hetedik alkalommal rendezik meg Kolozsvárt a Magyar Egyházzenei Biennálét –  erről Selmeczi György zeneszerző-karmester beszélt. A találkozón az elmúlt fél évszázad magyar egyházzenei terméséről adnak számot.

Kortárs zeneszerzők szívesen fordulnak az egyházzenéhez, születnek a liturgiába illeszkedő olyan alkotások, amelyek akár hangversenyeken is megszólalhatnak.

Az elmúlt évek több mint háromszázötven zenedarabja a bizonyíték arra, milyen jelentős egyházzenei kinccsel bír a magyar zeneirodalom. A Magyar Egyházzenei Biennálén a különböző felekezetek saját liturgiájában csendül fel a szakrális zene, ugyanakkor számos templomi koncert is várja majd a hallgatóságot. Papp Annette zenetörténész-karnagy a zenei nevelésről szólva saját, több évtizedes oktatói és karnagyi hivatásából hozott példákat, és mutatta meg a karnagyi hivatás személyes oldalát a genfi zsoltárokon alapuló, énekelt igehirdetés (református zsoltározás) szemszögéből.
 

Ifjabb Sapszon Ferenc karnagy
Képforrás: MMA MKKI

 
Bódiss Tamás egyetemi docens, a Magyarországi Református Egyház Országos, Egyházzenei Igazgatóságának vezetője, Dobszay Ágnes egyetemi tanár és ifjabb Sapszon Ferenc karnagy, Horváth Márton Levente zeneszerző-karnagy moderátor vezetésével szóltak a hívek zenei neveléséről, s a templomok hétköznapi zenei életéről. A liturgia előírásainak meglétét szükséges feltételként fogalmazták meg, s hangsúlyozták a kórusok elsődleges szerepét a felekezetek zenei nevelésében, éneklésre tanításában. Kiemelték a kortárs zeneszerzők jelenlétének fontosságát egy-egy kórus életében. A MAKEZA munkája folytatódik, június tizenegyedikén a gitárral kísért kórusok szerepéről tanácskoznak majd.
 

Nyitókép: A Hild-villa adott otthont a Magyar Egyházzene Örökségei című tudományos vitanapnak
Wikimédia Commons