Több mint négyévnyi munka után került filmvászonra a Vörösmarty Mihály drámai költeményéből alkotott animációs film.

Temple Réka:Dargay Attila (1927–2009) rajzfilmrendező halála előtt néhány évvel azt nyilatkozta, hogy egyetlenegy álma nem valósult meg: a Csongor és Tünde rajzfilmváltozata. Arról is beszélt, hogy szívesen átadná ennek a tervnek a megvalósítását fiatalabb rajzfilmeseknek. Ez a szándék évtizedekig beteljesületlen maradt, majd úgy alakult, hogy mi lettünk az a fiatalabb generáció, amelyik megvalósíthatta a hátrahagyott filmtervet. Henrik Irén, Dargay Attila felesége, filmjeinek operatőre keresett meg minket a fiókban maradt egykori forgatókönyvvel. Éreztük a film elkészítésének a felelősségét és jelentőségét, mert végeredményben ezzel egy életmű befejezését adta a kezünkbe.

Jelenet a Csongor és Tünde animációs filmből 
Forrás: Csongor és Tünde produkció/Cinemon Entertainment

 

Tudtuk, hogy el kell döntenünk, Vörösmarty Mihály művét vagy Dargay Attila forgatókönyvét vesszük alapul. Az utóbbi mellett döntöttünk, annak ellenére is, hogy Vörösmarty csodálatos szövege máig aktuális, mégis úgy ítéltük meg, hogy a rajzfilm közönségéhez, a mai fiatalokhoz szóló nyelvezetet, dramaturgiát kell létrehoznunk. Kiváltképpen azért sokan talán éppen a rajzfilmen találkoznak először a Csongor és Tündével.
 

Lehet-e Dargay Attila nélkül Dargay-filmet létrehozni?

Pálfi Zsolt: Dargay mindig felnőtt irodalmi munkákhoz nyúlt, és azokból gyermekeknek szóló szórakoztató rajzfilmet készített. Így volt ez a Lúdas Matyi, a Vuk és a Szaffi esetében is. Ha lehet így fogalmazni, akkor már megvolt a „recept”, amelyet a Csongor és Tünde esetében is fel tudtunk használni. Ugyanakkor

semmiképpen sem akartunk egy retró filmet forgatni. Nem szerettük volna, hogy úgy nézzen ki, mint egy 1980-as években készült rajzfilm. A mai kor vizuális igényei szerint, a mai fiatalokhoz kívántunk szólni.

Máli Csaba: Őszintének kell lennünk – Dargay Attila nélkül nem igazán lehet Dargay-filmet készíteni. Az ő egyénisége döntő volt minden alkotásában. Pályáján volt olyan film, amelyet ő kezdett el, de végül nem ő fejezett be, ilyen volt a Sárkány és papucs, A hetedik testvér. Ezek a filmek már nem olyanok voltak, mint a korábbiak. Nélküle nem lehetett Dargay-filmet készíteni. Ezzel mi is tisztában voltunk az elejétől fogva, de ezt vállaltuk. A filmtervek a munkák során mindig alakulnak, így a forgatókönyvön Dargay Attila is változtathatott volna, ha most hozta volna létre, mi is így tettünk. Mertünk változtatni, mindvégig alázattal és tisztelettel. Megnyugtató volt az is, hogy stábtagként mindvégig mellettünk állt Henrik Irén.

Dargay Attila figurái egyediek voltak. Lehetett ezt a hagyományt folytatni?

M. Cs.:Maradtak a filmtervhez egykoron készült figuratervek is, amelyeken látható volt, hogy

Dargay nagy élvezettel foglalkozott a mellékszereplőkkel, ezt mutatta, hogy Mirigyről, a három ördögről, Berrehről, Kurrahról és Duzzogról, Irmáról és Balgáról számos figuratervet készített, ugyanakkor a két főszereplőről alig voltak rajzok.

Csongorról és Tündéről néhány elnagyolt skicc maradt ránk. Megtehettük volna, hogy a korábbi Dargay-filmekből „gyúrjuk össze” a karaktereket, például Botsinkay Jónást és Szaffit alapul véve rajzoljuk meg Csongort és Tündét, de végül új figurákat terveztünk.

Nem Vörösmarty Mihály eredeti soraival, hanem kortárs verselésben hangzanak el a dialógok.

M. Cs.:Vörösmarty szövegét nagyra becsüljük, de módosítanunk kellett, hiszen kifejezetten gyermekeknek szól a filmünk. Úgy képzeltük el az elején, hogy a történet három világ lényeinek – tündérek, emberek, ördögök – nyelvén szólal majd meg. A tündérek fennkölten, az ördögök idétlenkedve, kocsmanyelven fejezik ki magukat. Ez az elgondolás eleinte jónak tűnt, de aztán úgy láttuk, nem válik be, elhagytuk.

Csongor és Tünde 
Forrás: Csongor és Tünde produkció/Cinemon Entertainment

 

T. R.:Balassa Krisztián nagyszerűen megírta a forgatókönyvet a meséléshez, de a tesztvetítések alatt úgy éreztük, hogy itt-ott megakadt a történet, pergőbb dialógra lenne szükség. Ezért felkértük Speier Dávidot, hogy néhány szereplőnek írjon még dialógot. Ő nemcsak egy-egy jelenetet, hanem az egész filmet versbe szedte.

Ha volt merész gondolat a filmkészítés során, akkor ez az volt, hiszen a premier előtt négy-öt hónappal az összes dialógot átírta, és újra szinkronizáltuk az egész filmet.

Ez az, amitől óva intenek mindenkit, hiszen a rajzfilmkészítés mindig a dialóg felvételével kezdődik. A kész szinkron alapján rajzolják meg ugyanis az animátorok a szájak mozgását, sőt a párbeszédek határozzák meg a jelenetek hosszát is. Az új szinkron rengeteg többletmunkát adott az animátoroknak, de végül az új hangtól a kép is jobb lett. A közönség és a sajtó is elismerően szólt a film rímbe szedett párbeszédeiről, és ez számunkra azt jelenti, jól döntöttünk.
 

Kevesen gondolják, hogy a dialóg ilyen fontos egy rajzfilmben.

P. Zs.:Pedig az. Akárcsak a forgatókönyv és a dramaturgia. Minden részfeladat javítható, de ennek a kettőnek működnie kell már az elején. A Csongor és Tünde esetében is ez volt a legnagyobb kihívás. Szerencsére a rajzfilm készítése során olyan csapat kovácsolódott össze, amelyik alkotó módon járult hozzá a meglévő alapokhoz. A közönségfilm forgatásakor az a jó, hogy a stábtagoktól érkező ötlet legtöbbször becsempészhető. Régen a Pannónia Filmstúdióban is így volt, ha gyermekeknek szóló film készült. És így alakult a Csongor és Tünde készítése során is, alkotócsapattá váltunk.

A klasszikus magyar animációs filmek, ha irodalmi alkotásokat dolgoztak fel, nem nevettettek feltétlenül.

T. R.:Dargay Attila egész estét rajzfilmjei, a Lúdas Matyitól a Vukig mind-mind irodalmi művek alapján születtek, mindnek megvannak a maga értékei és üzenetei. A rajzfilmváltozatuk szórakoztató film, de lényegi mondandójuk nem változott. Erre törekedtünk a Csongor és Tünde esetében is,

nem feledhettük, hogy Vörösmarty drámai költeménye nem egyszerű, szórakoztató tündérmese, hanem romantikus, filozofikus mű. Középpontjában az örök boldogságkeresés áll.

Így volt a költő korában, így van ez ma is, és remélhetőleg így lesz ez a jövőben is. Azaz nemcsak szórakoztató filmet igyekeztünk készíteni, hanem olyan alkotást is, amely közvetíti Vörösmarty eredeti művének generációkon átívelő lényegét.

 

Nyitókép: Mirigy és a három ördög: Berreh, Kurrah, Duzzog
Forrás: Csongor és Tünde produkció/Cinemon Entertainment