A történelem a múltbeli események összessége – tartja az értelmezés, nagyjából egyetérthetünk vele. Múltként érzékeljük, mivel egymásra rakódó események sora – a befejezettség érzetét sugallva. Kényesebb a folytatás: az emberiség múltjának tudományos ismerete.

Már fogantatásától kezdve rengeteg zenei élmény érte, innen sokszínűsége, s a kísérletezés iránti hajlandósága. Karosi Júliával a hazai jazzéletről, új lemezéről és a tanításról is beszélgettünk, tisztelegve a közelmúlt nemzetközi jazznapja előtt.

Szívesen állít össze rendhagyó programokat, szereti különleges zenei utazásra hívni a közönséget. Csordás Klára májusi koncertjein bandoneónkísérettel lép a hazai közönség elé, s az estek műsorában a klasszikus kompozíciók mellett argentin tangó is felhangzik.

Alapított kórust, játszott jazzegyüttesben, vezetett szimfonikus zenekart, komponált, de elsősorban a színházat szolgálta. Ahogy a visszaemlékezésekben mondják, Hevesi András a színházikarmester-hivatás utolsó képviselője volt Magyarországon.

A napokban nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc alkotói pályáját olyan filmek jelzik, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A nagy generáció, a Vadon. A Balázs Béla- és Kossuth-díjas rendezőre, a Nemzet Művészére emlékezik a történész-barát.

Ha új helyre költözünk, a lakás/ház kiválasztásakor a kelleténél ritkábban vesszük figyelembe, kik lesznek az új szomszédjaink. Ha pedig később költözik mellénk valaki, akkor végképp nincs választásunk. A Szörnyetegek című film a szomszédháború egy egészen végletes formáját tárja elénk.

Szereti a kihívásokat, ezért indított növendékeivel a különböző művészeti területek közötti, közös alkotásokat adó esteket. Fülei Balázs tanít és zenél. A Liszt Ferenc-díjas zongoraművésszel repertoárépítésről, ars poeticáról is beszélgettünk.

Snétberger Ferenc, Mario Biondi, Lukács Miklós, Bill Evans, Oláh Krisztián, Roberto Fonseca, Balogh Kálmán vagy Victor Wooten – csak néhány név a kétszázból a JazzFest Budapest (április 27.–május 15.) kilencven koncertjének fellépői közül.

Operai korszakát éli. Nemrég fejezte be első, teljes estés operáját, de már dolgozik a következőn, s a harmadik téma is megtalálta. Dobszay-Meskó Ilonával komponálásról, vezénylésről, a gyerekek és a kortárs zene viszonyáról is beszélgettünk.

Csakis belülről lehet megérteni a színházat. Csak aki a színpadon van, az tudja, hogyan működik az egész. Kevés, ha a rendező elméletben útba igazítja a színészt, érezni kell az egységet. Ott kell élni együtt, ez a színház lényege – Tordy Gézát idézem.

Kezdettől magáénak érzi Gurnemanz szerepét, amelyet már több rendezésben életre keltett. Bretz Gábor húsvétjai az utóbbi években a Parsifal jegyében telnek. A basszbaritonnal Wagner-művekről, feladatokról, tanításról és Kossuth-díjáról is beszélgettünk.

A két pálya szépen összefonódott, akár két szerelmes, s mindkettő megadta a maga boldogságát – meséli Csavlek Etelka, akivel bájjal és humorral formált kerámiafiguráiról, egyedi színekkel életre keltett, felejthetetlen operahősnőiről is beszélgettünk.

Minden operámmal a jelen kor közönségéhez szólok, nem aktualizálom a történeteket, hanem a társadalmi-történelmi fejlődés ellenére visszaköszönő azonosságokat próbálom láttatni. Kortárs irodalmat használok fel… Azonos korban élünk: irodalom, zene és közönsége.

Különleges helyszínen, a mór stílusú mozipalotában, az Urániában ad koncertet március 22-én a Duna Szimfonikus Zenekar. Az esten három ifjú virtuóz is muzsikál, Brahms, Dvořák és Debussy művei mellett Schumann Tavaszi szimfóniája is felhangzik.

A világ filmművészetének egyik legmeghatározóbb alakja több alkotásával filmtörténetet írt, életművének sokoldalúsága egyedülálló – e gondolattal ítélték a Berlinale döntnökei az olasz gyökerű rendezőnek, Martin Scorsesének az idei Arany Medve-életműdíjat.

Klasszikus és kortárs komolyzenétől a világzenén, a jazzen, a táncművészeten át kiemelkedő alkotások teszik rangossá az idei Bartók Tavasz április ötödikén kezdődő tíznapos programját a Müpában, a Zeneakadémián, a Magyar Zene Házában, az Akváriumban.

Országszerte március 14-én kerül a filmszínházak műsorára a Most vagy soha! című romantikus, akcióban gazdag, látványos, történelmi kalandfilm. A nagyszabású mozidarab Petőfi Sándor, Szendrey Júlia és a márciusi ifjak egyetlen napját meséli el.

A Bohémélet Mimijeként mutatkozott be három évtizede az Operaházban Sümegi Eszter, azután sorra következtek a főszerepek. Debütálásának jubileumát a dalszínházban gálaesttel, a MÁV Szimfonikus Zenekarral hangversennyel ünnepli márciusban az énekesnő.

A magyar sors igazi megalkotója volt a súlyos betegség után távozott a filmművész, Vitézy László. Megalkotója, nem elszenvedője, mert helyzetfelismerő és cselekvőképessége, ellenszegülést nem ismerő egyénisége tudatosan építette művészi és politikai pályáját.

Két évre tele a naptára, előre kell terveznie, hogy meg tudja osztani napjait a tengerentúl és Európa között. Vajda Gergely egy amerikai és egy magyar zenekar vezetője, s kell, hogy jusson idő kamarazenekaraira, az Eötvös Alapítványra és zeneszerzésre is.

Pasztircsák Polina lesz a Magyar Állami Operaház következő szezonjának Kamaraénekese. A kitüntető címet és a vele járó, hattyút formázó herendi porcelánt, az elismerés jelképét, az idei évad utolsó Arabella-előadása után vehette át a szopránénekes.

Miközben mindenki csak mondja a magáét, és alig várja, hogy megkapja a megfelelő figyelmet és szeretetet, elfogy egy üveg pálinka, a dráma ott bújik valahol a harmadik és negyedik feles között – meséli Bouandel Doraya vágó a Kálmán-nap előzeteséről.

Már az első darab alatt a Liszt Ferenc Kamarazenekar bűvkörébe került a Musikverein publikuma, együtt élt a Haydn-muzsikával, aztán állva ünnepelt. A Várdai István csellóművész vezette társulatot a következő szezonban is visszavárják a császárvárosba.