„Aki nem tud, az tanít, aki tud, az teremt. Amit én elértem, azt csak azért sikerült, mert nem az iskola négy fala közé bújtam meg, hanem megismertemazt az emberanyagot, amit alakítani akartam” – Számvetésében írt így Turi Sándor, a paszabi tanító.

Az államfői kegyelmezési jog története Magyarországon, különös tekintettel annak céljára, típusaira és korlátaira – javaslatokkal, történeti példákkal.

A határon túli magyar kisebbségek elmúlt száz évéről rendezett kétnapos konferenciát tekintélyes történészgárda részvételével 2022-ben a Magyar Tudományos Akadémia, ahogyan a Horthy-korszak, illetve a szocializmus évtizedeinek vitás kérdéseiről is tette. Az előadások tavaly kötetben is megjelentek.

Eleddig nem is sejtett magyar eredetű helynevek Moldvában? Igen, vannak szép számmal. Ezekről beszél, és az elsőre korántsem magyarosan hangzó Burdusaci nevének eredetét leplezi le a szerző.

Majd száz kitüntetése után, 2023-ban kapott Nobel-díjat Karikó Katalin a szintetikus mRNS alapú vakcinák orvosi technológiájának kifejlesztéséért. Ugyanebben az évben a Magyar Szent István-renddel tüntették ki a Széchenyi-díjas magyar-amerikai kutatóbiológust. Idén pedig Ferenc pápa a Pápai Életvédő Akadémia rendes tagjává nevezte ki. Életútjáról beszélgettünk.

Perjés Géza (1917–2003) a XX. század legjelentősebb magyar hadtörténésze volt. Sokrétű munkássága, egészen egyedi modellalkotó képessége, eredeti felismerései túlmutatnak a történetírás szűk keretein.

Kukorelli István professzor beszéde Szoboszlai-Kiss Katalin Miről beszélek, amikor a görögökről beszélek című könyvének bemutatóján több, mint méltatás: a szerző kortársi kérdéseket is felvet.

Klemens von Metternich az erőegyensúly megteremtésével évtizedekre biztosítani tudta Európa békéjét a XIX. században, amit Henry Kissinger követendő példának tartott a XX. század második felében.

Habsburg Ottó szinte feltárhatatlan kiterjedésű kapcsolati hálóval rendelkezett. A császári családhoz, a királysághoz, az utolsó magyar királyhoz, IV. Károlyhoz hű családok mellett a magyar emigránsok között is számtalan követője, bizalmasa akadt.

Életének kilencvenharmadik évében, április 4-én elhunyt Ferge Zsuzsa Széchenyi-díjas szociológus, akadémikus, a szegénység, a társadalmi struktúra, a társadalmi egyenlőtlenségek egyik legkiválóbb kutatója.

A Teremtés könyvétől Jean Baudrillard-ig baljóslatú kapcsolat van az intelligencia és a rossz között, avagy amiért a mesterséges intelligencia térnyerése nyugtalanít bennünket.

A világ egyik legpatinásabb, 1636-ban alapított egyetemének rektora, Claudine Gay, az intézmény történetének második női és egyben első színes bőrű vezetője január 2-án lemondott. Miért?

A 19. század végére a klasszikus konzervatív hagyomány átalakuláson ment keresztül, jelentős mértékben elveszítette korábbi sajátosságait és a politikai-ideológiai térben átadta helyét a liberalizmusnak.

Sokan az istentagadók fejedelmének gondolták a bölcselőt, a XVIII. században vallásleleplező apokrif munka jelent meg az ő életrajzával együtt, pedig soha nem tagadta Isten létét, Jézust pedig a legfőbb filozófusnak tartotta.

Európa, az európai szellem hosszú életű lesz. Pedig szinte a kezdete óta a pusztulását vizionálják a valóság és a csodák vegyes működését megérteni képtelen együgyű elemzők, túlfeszült halottlátók.

Ha a fejlődés előmozdítására használják, a mesterséges intelligencia erősítheti az emberek közötti testvériséget, lehetséges kockázatainak kivédésére azonban már az algoritmusok fejlesztésétől figyelembe kell venni az etikai szempontokat – figyelmeztet Ferenc pápa.

Prohászka Lajos (1897–1963) a magyar filozófiai, pedagógiai és politikai gondolkodás egyik legnagyobb formátumú, meghatározó személyisége volt a két világháború közötti években.

A szellemi és emberi kiválóság olykor meglepő forrásokból fakad – és kimondhatatlan fájdalmakat rejt. Anekdoták egy hajdani magyar irodalomtörténészről. 

1944. március 19-én, a többség úgy tudja, a német megszállás semmiféle katonai ellenállásba nem ütközött. Marancsik Pál honvéd mégis belehalt lőtt sebeibe. Ha lőttek, volt harc. Volt ellenállás is? Ki volt a hős, akit, ha egyáltalán emlékeznek rá, többnyire Narancsikként említenek?

Nyolcvan éve következett be a XX. század alighanem legnagyobb magyar nemzeti tragédiája, az ország német megszállása. Írásunk a föbb eseményeket mutatja be.

Wlassics Gyula (1852–1937) tudós, tanár, politikus rendkívül sokoldalú és terjedelmes életművét a maga teljességében lehetetlen vállalkozás volna egy cikkben ismertetni, ezért a szöveg néhány kitüntetett mozzanaton keresztül elemzi Wlassics jelentőségét.

Átadták a Kossuth- és Széchenyi-díjakat a nemzeti ünnep alkalmából a Parlament kupolacsarnokában.