Türelemmel viselt hosszú betegség után távozott az élők sorából Balázsovits Lajos, akinek filmszínészi munkásságát Balázs Béla-díjjal ismerték el, Érdemes Művész lett, a Halhatatlanok Társulatának tagja, s egy éve maguk közé választották a Nemzet Színészei.

A Vértes vonulatának ölelésében, erdőktől körülvéve bújik meg Majkpuszta, a magyarországi kamalduli rend egykori otthona. A konventépület, a tizenhét cellaház és a templomtorony nemcsak a falak mögé húzódó, néma szerzetesek históriájáról mesél.

Madách 200 – mondjuk idén, s Madách 160 – jegyezhettük volna föl az előadás, az írások fölé 1983-ban. Negyven éve hangzottak fel a színen megjelenő Úr szavai és jelent meg a ballonkabátos Lucifer a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház teátrumavató premierjén.

Pop-up kiállítóteret nyitott a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) az egykori BM Kórház hatos számú épületének földszintjén. A tárlat címe: az Ismeretlen IPARTERV – Egy tervezővállalat hőskora 1948–1970.

Emlékei aligha lehettek, hiszen alig egyéves volt, amikor a család kényszerűen elhagyta a fehérvárcsurgói birtokot, ám felnőttként, feleségével hazalátogatva Károlyi György grófnak mégis pontos képe volt az egykori kastélyról és elrendezéséről.

Régi, kínos történet. Hol hatalmas vihart kavar, hol szunnyadni látszik, már-már csöndes feledésbe merül. De szomorú mementója ott meredezik a Síp utcában és a Dohány utcában, az egykori átjáróház udvarában, közvetlenül a zsinagóga szomszédságában.

Megőrzés, védelem, jó karbantartás, fenntartás, méltó használat – az épített örökség újra és újra fölvethető, hagyományosan megoldásra váró feladata. A Magyar Tudományos Akadémia Műemléki Munkacsoportja a napokban hozta nyilvánosságra állásfoglalását.

A Műcsarnok után európai utazásra készülő tárlaton hatalmas, forgatható könyvoldalakon elevenedtek meg Antal Csaba színpadképei, látványtervei. Nincs kronológia, első és utolsó lap, bárhol kezdhető, folytatható, s nem ér véget kilépve a múzeumi térből.

Jó néhány éve, talán utolsó alkalommal lépett fel Máthé Erzsi a Katona József Színház színpadára, már túl volt azon a pillanaton, amikor kimondta, eddig tartott a pálya, befejezte, eleget játszott, a hatvanöt esztendőre ne jöjjön újabb színházi évad.

A műemlékek megújulásunk energiahordozói gondolata köré csoportosulnak idén a Műemléki Világnapot kísérő konferencia előadásai. A ma délutáni tudományos programot megelőzte az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága díjainak, elismeréseinek ünnepélyes átadása.

Gondoljunk egy festményre! A másolat, bármily jó, nem olyan értékes, mint az eredeti, mert az magában hordja történetét. Akár az épületek – teszi szemléletessé érvelését Káldi Gyula építész. Pályájáról, a műemlékvédelem múltjáról, jelenéről beszélgetünk.

Szépség, riadt tekintetek – a Herkulesfürdői emlékben, groteszk, se együtt, se külön aktorok a Ripacsokban, tragikus burleszk a pályán a Régi idők focijában, az 1945 fekete-fehérjei... a március 30-án, nyolcvanhárom évesen elhunyt Ragályi Elemért idézik.