Szerző: Róna Katalin
Dalok, dalnokok és egy színházi előadás
Egy új lemezalbum három LP-koronggal, két dalnok – múlt s jelen: Cseh Tamás és Víg Mihály, a dalszerző író Bereményi Géza, a homályból földerengő, hajdani színházi előadás: az Uránbányászok, László Lajos igaz története meg a rendező: Paál István.
Türje örök
A négy nagy – így jegyzi az építészettörténet az Árpád-korból csekély számban fennmaradt román templomunkat. Ják, Lébény, Zsámbék, Türje. Az első háromról sok szó esik, megújulásról, méltatlan sorsról, újraépítésről. S eközben a negyedik csöndben életre kelt.
A százötven éves város gesztusa
Élhető, fejlődő Budapest, amely hitelesen őrzi és a jövő számára továbbadja múltját, jelenét. Erő Zoltán három éve a város főépítésze, nem kinevezésekor kezdett a főváros építészeti, műemléki, városrehabilitációs és városfejlesztési kérdéseivel foglalkozni.
Az oskolamester-ház titka
Középkori kistemplomok, apátságok, kolostorok, temetők, üveghuta, kovácsműhely, oskolamesteri ház… a Bodrog vidékén, a Mátrában, szerte Nyugat-Magyarországon. Hat évtized a régészet jegyében Valter Ilona régésznek, a történettudományok kandidátusának pályája.
Mai Manó műremeke
Majorságokat választott el egymástól a Feld Gasse az 1720-as években, amikor Pest városfala a mai Kiskörútnál húzódott. Alig húsz évvel a történelmi városrészek egyesítése előtt Grosse Feld Gasseként jegyezték az okiratokba a majdani Nagymező utcát.
Az együtt alkotás szellemében
Műemlék-helyreállítások, felújítások, építkezések, fejlesztések (méltók és joggal vitatottak) kísérik a Veszprém–Balaton Európa Kulturális Fővárosa eseménysorozatát. Aligha lehetne más, jobb helyszíne idén az Országos Műemléki Konferenciának.
Az életbe visszatérő emlék
Újjáépíteni vagy romként megtartani? Identitásra, rosszabb esetben turizmusra hivatkozva újraemelni elpusztított falakat, vagy megőrizni a megmaradottat, s építészettörténeti kutatásokkal megfejteni titkukat és kiegészítve újrateremteni? A műemlékvédelem dilemmái.
Élő vagy velünk élő örökség
Szeptember harmadik hétvégéjén, ha a közintézmények és a magánházak tulajdonosai, lakói is úgy gondolják, országszerte épületkontúr-rajzos és EU-csillagos, kék zászló kerül a homlokzatra, messziről mutatva, hogy az épület várja az érdeklődőket.
A Walter-villa világa
Az ünnepelt szoprán nem titkolta az építész előtt, határozott ízlésétől, elképzelésétől minden idegen, ami modern. S leendő villájukhoz férje már meg is vásárolta bontásból a tetőcserepet, az ellipszis vonalú csigalépcsőt, az intarziás parkettát…
Szeret, szeret, azért csinálja veled, mert szeret…
A Nemzetitől a Nemzetiig – az indulástól a kiteljesedésig. De Blaskó Péter tökéletesnek tetsző pályaíve az állomások nélkül keveset mond. Színházakról, színészetről, meghatározó rendezőegyéniségekről, a Tragédiáról és Peer Gyntről is beszélgettünk.
Ahol a szarvas ugrani készül
Elhanyagolt kert, hámló vakolatú, berendezésétől megfosztott épület – ezt látta nagykárolyi Károlyi László gróf, amikor ötven év után átlépte gyermekévei otthonának kapuját. Álma az volt, hogy a kastély és a park újra olyan lesz, ahogyan az emlékezetében élt.
Nádasdy gróf szava
A nádasdladányi Nádasdy-kastély építtetőjének dédunokája, a család férfiágon utolsó leszármazottja, amikor az 1980-as évek legvégén megtudta, hogy a kastélyt, amelytől az államosításkor fosztották meg a családot, az állam eladná, felkerekedett Kanadából.