Zenei téma rendszerint a hangszerek ábrázolása révén jelenik meg a festészetben. A lantról szinte azonnal felismerjük Apollónt vagy Dávid királyt. A szférák zenéjét játszó békés angyalokat többek között a Van Eyck fivérek tették halhatatlanná a Genti oltáron, míg Michelangelo Utolsó ítéletén harsonát fújó haragos angyalokat látunk. 

Konrad Witz – nevének jelentése: „witzes”, élc, adoma – a gótikus festészet egyik legnagyobb alakja volt, aki máig ható modernségét elsősorban vizuális kultúránkkal való rokonságának köszönheti. Képei olyanok, mintha mai számítógépeken vagy játékmakettek után készültek volna.

Bosch életéről szinte semmit sem tudunk, miközben Dürer e korszak leghíresebb festője volt, talán a legelső művészcelebritás. Művészi világuk is a lehető legnagyobb mértékben különbözött, ám néhány Krisztusról készült képet nagyon hasonló módon festettek meg.

Máig vitatott, hogy a Háromkirályok valódi királyok voltak-e vagy „csupán” mágusok napkeletről. Ennek ellenére ők lettek a képzőművészet legismertebb uralkodói, és az ő ajándékaikból (arany, tömjén, mirha) fejlődött ki a karácsony ünnepe.

Családi képek kapcsán rendszerint híres uralkodócsaládok képei jutnak elsőként eszünkbe, Goya vagy Velázquez műhelyéből. Ám a legszuggesztívebb családi képek nem feltétlenül történelmi jelentőségű uralkodócsaládokat ábrázolnak.

Előző írásomban úgy mutattam be Diego Velázquez remekművét, Az udvarhölgyeket, mint a tükrökkel való trükközés csúcsát, ami évszázadok óta izgatja szemlélőit. Ám a Las Meninas-szindróma akkor érte el igazi tetőfokát, amikor Pablo Picasso és Salvador Dalí is bekapcsolódott a történetbe… 

A tükör – latinul: speculum – a csillagászat és az önarcképfestészet elmaradhatatlan kelléke, ám néhány remekmű olyan trükkösen használja ki a különféle speculumok tükröződéseit, hogy az általuk keltett illúziókon évszázadok óta spekulálnak.

A japán ikebana önmagában is rendkívül érdekes művészeti ág, lényegében a virágkötészet költészete, ám még érdekesebb lehet annak fényében: milyen mértékű hatást gyakorolhatott a „gyógyíthatatlan japánizmusban” (is) szenvedő Vincent van Gogh művészetére.  

Mélyen bevésődött az emberiség kollektív tudatába a Titanic elsüllyedése. Vajon minek köszönhető ez a máig töretlen „népszerűség”? Hiszen az emberiség történelmében hemzsegtek a sokkal súlyosabb katasztrófák. Ennek okai után kutatva alá kell merülni a művészet és a kollektív tudattalan világába, s megvizsgálni, mi lapulhat a felszín mélyén, mit rejt a jéghegy csúcsa?

Fény és Sötétség legnagyobb festői voltak, ám művészi világuk különbözött: Caravaggio rendszerint az Újszövetséget ábrázolta, míg Rembrandt az Ószövetséget. Ugyanakkor az emmausi vacsorát mindketten kétszer is megfestették.

A Milói Vénusz a legismertebb hellén műalkotás, melynek népszerűségét csupán a Dávid-szoborral és a Mona Lisával érdemes összemérni, ám a Mona Lisával ellentétben: a milói Vénusz máig a tökéletes női szépség európai eszményképe.

Nagy Sándor (III. Alexandrosz) volt az ókori világ legjelentősebb hadvezére, aki hódításai során számtalan várost alapított, sohasem vesztett csatát, s akiről kiváló képzőművészeti alkotások születtek az ókorban és az újkorban is.